IN ENGLISH   |   REGISZTRÁCIÓ   |   HONLAPTÉRKÉP  

Az Európai Örökség cím [2009-02-20]

Az európai kulturális örökség jegyzékéről szóló szándéknyilatkozatot a spanyolországi Granadában tartott nemzetközi konferencián fogadták el 2006-ban, ahol Magyarország is a kezdeményezők között volt. A jegyzék az európai identitás kialakításában fontos szerepet játszó épített és szellemi örökségeket tartalmazná, így olyan eszmei mozgalmakhoz, művészeti áramlatokhoz tartozó helyszíneket, épületeket, amelyek az európai kultúrtörténetben meghatározóak voltak. (KultúrPont)


Az UNESCO Világörökségi listájához hasonlóan, de attól jellegénél fogva eltérően és jól megkülönböztethetően, kifejezetten Európa kulturális örökségének megismertetésére a spanyol, francia és magyar kulturális miniszterek vezetésével létrejött egy kezdeményezés az "Európai Örökség" cím kialakítására. Az Európai Örökség jegyzékének létrehozásával a tagállamok kulturális örökségüket, történelmi helyszíneiket népszerűsíthetik, s fejleszthetnek így egy adott régiót a kulturális turizmus által.

A tervezet célja a közös európai kulturális örökség megismertetése, tudatosítása és az ahhoz való hozzáférés elősegítése, főleg a fiatalok körében. A kezdeményezés hozzájárul továbbá az európai polgárok kulturális ismereteinek bővítéséhez, európai identitásuk erősítéséhez és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításához. A tervezet kiemelt célcsoportja a fiatalság, érdeklődésének felkeltése más országok kultúrája iránt, s így a kultúrák közötti kapcsolatok megerősítése. A fiataloknak az európai örökségi helyszínekhez való hozzáférését elősegítendő különböző kedvezmények kidolgozása is tervben van.

Az Európai Örökség címet az európai identitás kialakulása szempontjából meghatározó fontosságú, határokon átnyúló vagy pán-európai jelentőségű épített örökségi helyszínek kaphatják majd meg, amelyeken az egyes tagállamok táblát is elhelyeznek. A jelölhető helyszínek közé tartozhatnak természeti vagy városi helyszínek, emlékhelyek, beleértve a kortárs örökséget és a szellemi örökséget is, amennyiben ez utóbbi épített helyszínhez kötődik. A fejlesztésekhez remélhetően mozgósíthatók lesznek közösségi források is. Az Európai Örökség cím az Európa Kulturális Fővárosa programhoz hasonló struktúrában részesülne a Bizottság pénzügyi támogatásában, és hasonló rendszerben látnák el a titkársági/adminisztratív feladatokat is.

A jegyzékbe elsőként került fel másfél évvel ezelőtt a franciaországi Cluny apátság és az Európai Unió alapító atyjának tekintett Robert Schuman Scy-Chazelles-ben található emlékháza, valamint az avignoni Pápák Palotájának díszudvara és az athéni Akropolisz. Magyarországnak négy jelöltje van a jegyzékbe: Vitéz János esztergomi terme (Studiolo), Mátyás király visegrádi palotája, a debreceni Nagytemplom, valamint a szigetvári vár.

A 2006-ban elindított jegyzék létrehozásában jelenleg az Európai Unió 20 tagállama vesz részt. Előkészítése eddig kormányközi együttműködés keretében zajlott, önkéntes alapon lehetett csatlakozni hozzá. A 2008-as versailles-i informális miniszteri találkozón a tagállamok többsége támogatta a projekt 27 tagállamra történő kiterjesztését, illetve annak közösségi szintre emelését, s a címet viselő helyszínek hálózatának létrehozását. A kulturális miniszterek által 2008. november 20-án elfogadott tanácsi következtetések alapján az Európai Bizottság készíti el az Európai Parlament és a Tanács közös határozati javaslatát, amelyet várhatóan 2010 elején terjeszt elő. A határozattervezetet egy hatástanulmány is kíséri majd, amelyet a 2009. május 15-ig zajló, széleskörű konzultáció alapján dolgoz ki a Bizottság.

Az Európai Örökség cím létrehozásáról szóló határozat elfogadásáig és hatályba lépéséig a kormányközi együttműködés keretében, a miniszterek által jelölt első "emblematikus" helyszínek (országonként legfeljebb 4) szerepelhetnek csak a listán. A közösségi program elindulásától pedig a tagállamok a megadott feltételek és eljárásrend szerint jelölhetnek majd helyszíneket.


A témával foglalkozó honlapok:

  • Összefoglaló az Európai Örökség cím hálózatáról a szlovén kulturális minisztérium honlapján