IN ENGLISH   |   REGISZTRÁCIÓ   |   HONLAPTÉRKÉP  

2011: Magyarország az EU soros elnöke [2009-02-25]

Magyarország lesz az EU soros elnöke 2011 első félévében - a megfelelő helytállás érdekében a felkészülés szinte a kiválasztás pillanatától zajlik. (Kreatív Európa Iroda)


2011. január 1. és június 30. között Magyarország látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Az EK szerződés 203. cikke (121. oldal) alapján az elnökségi pozíciót félévenként egymást felváltva töltik be a tagállamok. Az Európai Unió Tanácsa ezt az eljárási rendet 2006 szeptemberében módosította a 2006/683/EK tanácsi határozattal, amely kimondta, hogy az elnöki pozíciót a tagállamok hármasával, "trióban" töltik be. Ennek lényege, hogy a tagállamok saját programjuk mellett kidolgoznak egy 18 hónapos közös programot, a folytonosság és szorosabb együttműködés érdekében. Az elnökségek sorrendjét 2007 és 2018 között a 2007/5/EK tanácsi rendelet szabályozza.

Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal fog közösen elnökölni. Hazánkat megelőzve Spanyolország a 2010. januártól júniusig, Belgium a 2010. júliustól decemberig tartó időszakban fogja az Európai Uniót vezetni.

Az elnökség feladatai

Az elnökség feladatainak meghatározásában a tagállamok önállósága viszonylag korlátozott. A témák nagy részét a jogszabályban meghatározott, vagy a tagok által kötelezettségként vállalt feladatok jelentik. Fontos az előző elnökségek során elindított feladatok továbbvitele is. Ezeken túl kisebb súllyal szerepelnek az előre nem látható fejlemények, valamint az elnökséget ellátó tagállam által hangsúlyozott prioritások. Ez utóbbinál fontos, hogy olyan feladatokat és célokat jelöljön ki az adott ország, amelyek összhangban vannak az Európai Unió által meghatározott politikai programmal és célkitűzésekkel.

Az elnökség feladataira vonatkozó szabályozást a Lisszaboni Szerződés tartalmazza. A reprezentációs és ügyvezetői feladatok közé tartozik az Európai Unió Tanácsának képviselete más uniós intézményekben, illetve harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel szemben, valamint az elnök felel többek között az Európai Unió Tanácsának, illetve az Európai Tanácsnak összehívásáért és azok napirendjének meghatározásáért. Az elnökség határozza meg a Tanáccsal kapcsolatos intézmények napirendi pontjait, amely által képes az Európai Unió politikai irányvonalát is befolyásolni.

Fontos, hogy Magyarország is az Európai Unió aktuális célkitűzéseinek megfelelő prioritásokat kövessen. Az elnökséget ellátó három ország Európa-ügyi államtitkárai részvételével zajló, 2008. szeptember 24-25-én megrendezett madridi konferencia közös célokat határozott meg, mint a Lisszaboni Stratégia (az unió növekedési és foglalkoztatási programja) folytatása, egy energia- és klímacsomag kidolgozása, közös költségvetési keretek meghatározása, a további bővítés kérdésének rendezése, illetve közös bel- és igazságügyi együttműködés kialakítása. A Lisszaboni Stratégia egyik prioritása az innováció a gazdasági versenyképesség javítása érdekében, így a spanyol-belga-magyar soros elnökség másfél éve alatt a kutatás-fejlesztés szerepe még fontosabbá válik. Ennek a célnak az elérését segíti a 2009-től budapesti székhellyel működő Európai Innovációs és Technológiai Intézet.

A 2008-ban elindult ljubljanai folyamat a spanyol-belga-magyar trió további feladatait határozza meg. Ennek értelmében a hármas elnökség tagjainak fontos szerepe lesz az "5. szabadság", a tudás szabad áramlásának megteremtésében, valamint egy olyan egységes európai belső piac előkészítésében, ahol a tudás mellett a technológiák szabad áramlása is megvalósulhat.

Előkészületek

Mivel Magyarország először tölti be a soros elnöki pozíciót, emiatt fontos volt az előkészületeket időben elkezdeni. 2007. június 26-án a 2079/2007 (V. 11.) Kormányhatározat értelmében megalakult az EU-elnökséget előkészítő Bizottság. Legfőbb feladata az elnökség időszakának kezdetéig a megvalósítandó feladatok kijelölése, az ehhez szükséges emberi erőforrás biztosítása, valamint folyamatos jelentés az Országgyűlésnek a felkészülés előrehaladtáról.

Az elnökségi feladatok hatékony ellátása érdekében szükség volt egy jól szervezett köztisztviselői háttér létrehozására is. A 2249/2007 (XII. 23) Kormányhatározat az elnökséggel szorosan összefüggő humánpolitikai feladatokról rendelkezik. Ebben kijelöli a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a külügyminiszter legfontosabb feladatait. A 374/2007 (XII. 23.) Kormányrendelet ez utóbbi kiegészítéseként szabályozza az elnökségi stáb kiválasztásának folyamatát, a képzés lebonyolítását, valamint az elnökségi stáb anyagi juttatását. Az egyes minisztériumokon belül már megkezdődtek az előkészületek az elnökség időszakára.

2007-ben megindult a párbeszéd Belgium és Spanyolország képviselőivel a közös elnökség másfél éve alatt elérendő célokról. Fontos, hogy hazánk már 2010-től, a közös elnökség kezdetétől bekapcsolódjon a munkába, és így később biztosítani tudja a feladatok folytonosságát elnökségének fél éve alatt. A közös programot 2009 novemberében az Európai Unió Általános és Külkapcsolatok Tanácsának ülése során kell bemutatni, amelynek elfogadásáról 2009 decemberében az Európai Tanács dönt. A trió tagjai közötti szoros együttműködést jelzi a 2008. november 18-án kiírt közös pályázat egy közös elnökségi logó megtervezésére. Hazánkban a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatóinak hirdette meg a pályázatot. 2009. január 19-ig 60 logótervezet érkezett be, amelyek közül internetes szavazás útján tízet választott ki a magyar közönség. Ezek a belga és spanyol pályaművekkel együtt egy nemzetközi szakértői zsűri elé kerültek, további értékelésre. A zsűriben Spanyolországból, Belgiumból és Magyarországról is 3-3 kiküldött képviselő foglalt helyet. A döntés 2009. február 12-én született meg, viszont a győztes munkát csak a csoportos elnökség kezdetekor, 2010-ben hozzák nyilvánosságra. A döntőbe jutott 10 magyar logótervezet alkotói egyenként 500 eurós jutalomban részesülnek, míg a nemzetközi pályázaton győztes alkotás után 10 ezer euró jár.

A közvélemény tájékoztatása és felkészítése érdekében a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományi Intézete szakpolitikai rendezvénysorozat megszervezésére kapott lehetőséget a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2008. szeptember 10-i döntése értelmében. A konferenciasorozat további célja a magyar álláspont felmérése és elemzése a különböző európai uniós szakpolitikai kérdésekben. A nyitókonferenciát 2009. január 30-án tartották, A magyar elnökség lehetőségei és kihívásai. A 2011-es magyar EU-elnökség szakpolitikai stratégiái címmel. Ezt követően a szervezők minden hónapban szeretnének a magyar elnökséggel kapcsolatos témákban konferenciákat szervezni. A tervek szerint 2009. december 18-án Kommunikáció, országkép, Pécs 2010 címmel, 2010. február 26-án pedig Oktatás és kultúrpolitika címmel tartanak konferenciát a sorozatban.

A "Partnerségben a civilekkel - Készüljünk együtt a 2011-es magyar EU-elnökségre!" című programot a Külügyminisztérium hirdette meg, amelynek keretében civil szervezeteket szeretne bevonni a soros elnökségre való felkészülés folyamatába. A konferenciasorozat 2008. december 16-án kezdődött, ezen keresztül a résztvevő civil szervezetek ötleteikkel segíthetik a magyar elnökségi program kialakítását.

Az eddig említett hivatalos programon túl fontos annak országpromóciós tartalommal való bővítése is. A 2011-ben megrendezendő Liszt-év, amely Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójáról emlékezik meg, nagyszerű lehetőséget nyújt a magyar EU elnökség idején kultúránk hazai és külföldi bemutatására. A programban nagy szerepet kap egy zongoraverseny-sorozat Liszt Ferenc műveiből, amelynek kialakításában a szervezők törekednek a művész minél több munkájának bemutatására.

Összegzés

Az eddigi soros elnökök véleménye szerint csak az lehet igazán az Európai Unió tagja, aki betöltötte már a soros elnöki tisztséget. A spanyol-belga-magyar trió másik két tagja, Spanyolország és Belgium korábban már többször is irányították az Európai Uniót, míg hazánk számára ez lesz az első alkalom. Emiatt fontos a megfelelő felkészültség, amelynek jelentős részét a fentebb említett határozatok és rendeletek jelentik. A hivatalos szerveken túl szükség van a civil szféra bevonására is, ezáltal egy szélesebb körű kooperáció kialakítására.


A témával foglalkozó honlapok:

  • Korábbi EU-elnökségek kulturális programja