IN ENGLISH   |   REGISZTRÁCIÓ   |   HONLAPTÉRKÉP  

Összefoglaló a 2005. június 15-16-i ülésének kulturális témáiról [2006-12-08]


Összefoglaló

az Európai Parlament Oktatási és Kulturális Bizottsága 2005. június 15-16-i ülésének kulturális témáiról


A Bizottság ülésén oktatási, kulturális és ifjúságpolitikai témák egyaránt szóba kerültek, ezek közül mi a kulturális területet érintőket emeljük ki.

  1. Beszélgetés Viviane Redinggel, a médiáért és információs társadalomért felelős biztossal
  2. Beszélgetés Ján Figel'lel, az oktatásért, kultúráért, ifjúságért, sportért és többnyelvűségért felelős biztossal
  3. A Határok nélküli televíziózásról szóló direktíva alkalmazása
  4. A cirkusz mint az európai kultúra része
  5. A 2006-os költségvetés
  6. Az Europa Nostra prezentációja
A tanácskozás dokumentumai: http://www.europarl.eu.int/meetdocs/2004_2009/organes/CULT/CULT_20050615_1500.htm

1. Beszélgetés Viviane Redinggel, a médiáért és információs társadalomért felelős biztossal

Viviane Reding röviden összefoglalta a májusi kulturális tanácsülés (CAC - Cultural Affairs Committee) audiovizuális területet érintő megbeszéléseit, majd részletesen ismertette a 2005. június 1-jén elfogadott i2010 elnevezésű kezdeményezést. A három pilléren nyugvó terv célja kihasználni a média és telekommunikáció területén mutatkozó növekedési lehetőségeket, a lisszaboni stratégiával összhangban. A három pillér: a, modern keretszabályozás létrehozása, b, a területhez kapcsolódó kutatás ösztönzése és így az európai innovációs kapacitás növelése, c, az európai információs társadalom befogadóvá tétele. Ez utóbbi célkitűzésen belül három nagy kutatási program is zajlik majd, egyikük témája az európai digitális könyvtár lesz. A vitában Hegyi Gyula EP-képviselő is részt vett; Reding asszony szerint a kezdeményezés részleteit egy szeptemberben rendezendő konferencián dolgozzák majd ki. Az i2010-ről bővebb információ itt olvasható: http://europa.eu.int/information_society/eeurope/i2010/index_en.htm

2. Beszélgetés Ján Figel'lel, az oktatásért, kultúráért, ifjúságért, sportért és többnyelvűségért felelős biztossal

Ján Figel' beszámolójából kiemelésre érdemes az Európai Kulturális Főváros program módosítása. A Bizottság nemrégiben javaslatot fogadott el a program módosítására, a javaslat most a Parlament és a Tanács döntésére vár. Ha elfogadják, az új program nagyobb szerepet ad a válogatást végző zsűrinek, javul a támogatott programok nyomonkövetési rendszere, átláthatóbbak lesznek a kiválasztási szempontok, nagyobb hangsúlyt kap a programsorozat "európaisága", létrehoznak egy díjat a kiemelkedő programot nyújtó Kulturális Fővárosok számára, végül pedig javul a helyi, nemzeti és európai érdekek megoszlása a programmal kapcsolatosan.

Több szempontból is egyedülálló az UNESCO-megállapodás a kulturális sokszínűségről. Az előzetes tervezetet 2005. június 3-án fogadták el; ez volt az első eset, hogy az Európai Bizottság tárgyalt az UNESCO-val a 25 EU-tagállam nevében. A megállapodás-tervezetet valószínűleg 2005 októberében fogadják el, azután pedig az egyes tagállamoknak kell azt ratifikálniuk. A megállapodás jelentősége, hogy ez az első független nemzetközi jogi normatív eszköz a kulturális sokszínűség védelmére. Főbb elemei:

a, elismeri a kultúra kettős (gazdasági és kulturális) természetét,
b, kijelöli a nemzeti kompetenciákat,
c, hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés fontosságát.


Részletesen az Európai Kulturális Főváros program módosításáról: http://europa.eu.int/comm/culture/eac/other_actions/cap_europ/cap_eu_en.html

3. A Határok nélküli televíziózásról szóló direktíva alkalmazása

Az Oktatási és Kulturális Bizottság májusi ülésén mutatta be Henri Weber francia EP-képviselő a Határok nélküli televíziózásról szóló direktíva 4. és 5. cikkelyének (európai alkotások és független producerek munkáinak népszerűsítése az európai műsorszórásban) alkalmazásáról szóló jelentésének vázlatát. Henri Weber elmondta, az audiovizuális terület biztosa, Viviane Reding szeptemberre reméli a direktíva módosításának megjelenését és hozzátette, szerinte az új jogszabály ösztönzi majd az európai audiovizuális produkciók létrehozását. A vitában részt vevő képviselők az európai művek és a független producerek fogalmának pontosabb meghatározását sürgették, valamint a közszolgálati műsorsugárzás védelmét, a dierktíva olyan módosítását, hogy az az új médiatechnológiák megjelenésével se veszítsen érvényességéből illetve a kiskorúak védelmét a reklámoktól. Összességében a Bizottság támogatásáról biztosította a jelentéstevőt.
A mostani ülésen Henri Weber elmondta, a korábban elhangzott javaslatok nagy részét sikerült beépítenie jelentésébe.

4. A cirkusz mint az európai kultúra része

Doris Pack német EP-képviselő készít ilyen címmel jelentést, melynek legfőbb célja, hogy a cirkuszokat EU-szerte kulturális intézményekként kezeljék (jelenleg számos tagállamban, pl. Németországban, Ausztriában, Dániában a cirkuszokat gazdasági vállalkozásoknak tekintik). Ezzel elérhetővé válna az is, hogy mentesüljenek néhány általános szabályozás alól (pl. harmadik országból származó munkavállalók alkalmazása). A jelentés ezenkívül javaslatokat tesz arra, hogyan használható az élethosszig tartó tanulás programja a cirkuszos gyerekek iskolai oktatásának javítására és a cirkuszi dolgozók szakmai képzésére.

5. A 2006-os költségvetés

Helga Trüpel német EP-képviselő ismertette a 2006-os költségvetéssel kapcsolatos véleményének vázlatát. Elmondta: miután Franciaországban és Hollandiában elutasították az EU-alkotmánytervezetet, az eddigieknél is fontosabb szerepe lesz az EU támogatási programjainak a közvélemény megnyerésében. Kiemelte, hogy az ún. végrehajtó ügynökség (Executive Agency) létrehozásával az oktatás és kultúra területén csökkennek majd az adminisztrációs költségek, ám problémásnak látja, hogy a kulturális szervezetek és a testvérvárosi kapcsolatok támogatására fordítható összeg csökken. A költségvetési bizottság jelentéstevője, Giovanni Pittella amellett érvelt, hogy a Bizottság az esetleges plusz forrásokat az ifjúsági programokra fordítsa.
Pascal Lejeune a Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága nevében elmondta, mivel 2006. cikluszáró év (akárcsak 1999. volt), bizonyos területeken maradványösszegeket is el kell költeni, túllépve ezzel bizonyos kiadási limiteket is akár. A német Hieronymi és az osztrák Prets képviselők szintén támogatták az elképzelést, hogy a Socrates programban mutatkozó többletpénzt az Ifjúság programhoz, az európai kulturális szervezetek támogatására és a testvérvárosi programhoz csoportosítsák át. Schmitt Pál a sport szerepéről beszélt az ifjúsági nevelésben és a társadalom befogadóképességének növelésében. Giovanni Pittella kiemelte az átcsoportosításokra vonatkozó világos prioritások szükségességét.

6. Az Europa Nostra prezentációja

Otto von der Gablenz, az Europa Nostra ügyvezető elnöke bemutatta szervezete fő tevékenységét (lobbizás, kampány a veszélyeztetett európai kulturális örökségért minden politikai szinten, szakmai vitafórumok szervezése, egy európai örökségvédelmi díj rendszeres kiosztása, a figyelem felkeltése), ezután pedig ismertette az Europa Nostra vitaanyagát: "Mit tesz a kulturális örökség Európáért? Mit tehet Európa a kulturális örökségért?", melynek főbb pontjai: határozzák meg világosabban a kulturális örökség helyzetét a kulturális keretprogramon belül; fordítsanak nagyobb figyelmet a "vízszintes kapcsolatokra": vegyék figyelembe a kultúra szerepét más területeken is (pl. regionális politika, kutatás, turizmus stb.).















































rovat: TÉMÁK