IN ENGLISH   |   REGISZTRÁCIÓ   |   HONLAPTÉRKÉP  

A 2010-es magyar kulturális főváros kiválasztása - összefoglaló a második fordulóba beadott pályázatokról [2006-12-08]


Az alábbiakban a második fordulóba bejutott hét magyar város második fordulóba beadott pályázatairól adunk közre egy összefoglalót. A végeredményre 2005. október 23-ig kell várnunk.

Budapest

Az élhető, szerethető nagyváros eszményének megvalósítása a kultúra eszközével - korszerű európai kihívás. A Budapest2010 Program alapkoncepciója elsősorban a városlakók szemléletének, életformájának a formálása és ezzel a város alakítása a kultúra eszközeivel. Budapest úgy lehet versenyképes Európában, ha számba veszi lakóinak vágyait, kihasználja képességeiket és tettvágyukat. Ha hiszünk abban, hogy együtt többre jutunk, hogy a város mindazoké, akik bármilyen módon a javára tehetnek.
Budapest tradicionális és elevenen működő kulturális infrastruktúrája a pályázatban szereplő több száz elképzelés sikeres megvalósításának biztosítéka. Már a jelenlegi kulturális adottságai is megfelelhetnének egy kulturális év kihívásainak.
Budapest nyitott város, javai mindenkinek a rendelkezésére állnak. Az Európa Kulturális Főváros pályázatunkban vázolt integrációs elképzelés is ezt a célt szolgálja: programokban szerep jut a város tágabb térségének, a 3 milliós közép-magyarországi régiónak, az azon túl terjedő városgyűrűnek, így az elérhető közönség száma megközelíti a 4 millió főt. Ezzel Budapest válik az Európa Kulturális Fővárosa program keretében azzá a várossá, amely az egyik legnagyobb térséget vonja be, és mozgatja meg a kulturális év során.
A Duna évszázadok óta meghatározó szerepet játszik Budapest városképében, ezért minden korszak igyekezett a két part mentén jelentős elemekkel gazdagítani a látványt. Noha a városkép azt sugallja, hogy a város mára teljesen birtokba vette folyóját, a városlakók mai életformája sokkal kevésbé tart fent közvetlen kapcsolatot a Dunával, mint a megelőző századokban. A Budapest 2010 program megújítja a víz és a köré-fölé épült város kapcsolatát, újra érzékelhetővé és hozzáférhetővé teszi a természeti kincsekben gazdag város vízkultúráját. A pályázat legfőbb célkitűzése, hogy a város lakói szimbolikusan és valóságosan is birtokba vegyék a Dunát.
Budapest: olyan modern, tág kultúra fogalommal operál, amely nem csupán a művészetet és a tudományt jelenti, hanem a mindennapi élet kultúráját, az életmódot, az emberek egymáshoz és környezetükhöz való viszonyát is tartalmazza.
Budapest 2010-ben intellektuális kalandra, a közös európai kultúrtörténet hagyományos és kortárs építészeti, előadó-művészeti, társasági és rekreációs kínálatának felfedezésére és újra-felfedezésére hívja egész Európát, melynek célja, hogy saját példájával hívja fel a figyelmet a kultúra meghatározó szerepére, a nagyvárosi élet szociális és környezeti kihívásaira és az azokra adható válaszokra.

Debrecen

A debreceni koncepció hét tartóoszlopon nyugszik. A pályázat hét kulcsprojektje felmenő rendszerű, tovagyűrűző hatású programokban, nagy társadalmi részvétel mellett valósítható meg. Alapvető szempontként érvényesítik a természeti adottságok megőrzését és a fenntartható fejlődés tágabb kulturális dimenziójának megjelenítését. A pályázat meghatározó vállalása a regionális gondolkodásmód rehabilitációja. Debrecenben úgy vélik, hogy az Európai Unió jelentős kibővítésével eljött az ideje, hogy újraegyesítsék a XX. századi történelem által szétszabdalt kulturális régiójukat. Ezért az Európa Kulturális Fővárosa program részeként a város egy államhatárokon átnyúló kulturális szervezet létrehozását kezdeményezi. A Városok, falvak szövetsége a pályázat első kulcsprojektje. A debreceni pályázat készítői úgy vélik, hogy a város szellemi és fizikai tereinek működése szorosan összefügg. Ezért programjuk egyik konkrét célja a város téri világának rekonstrukciója 2010-ig. Ehhez kapcsolódóan új kiállítási negyedet hoznak létre a belvárosban - ez a második kulcsprojekt -, ami több más mellett egy ötezer négyzetméter alapterületű modern művészeti központot is magában foglal. Alapjaiban módosítja majd a város térszerkezetét az az 57 hektár összefüggő vízfelületű mesterséges tó, amelynek a létrehozása a pályázat harmadik kulcsprojektje. Az immár környezetvédelmi engedélyekkel is rendelkező tócoskerti Nagy-tó kizárólag szabadidős és kulturális célokat szolgál majd. Ehhez kapcsolódik a pályázat öko-tér programja, amelynek középpontját Európa legnagyobb városi erdeje, a Nagyerdő adja. Itt hozzák létre Magyarország első témaparkját, a Lúdas Matyi-parkot. A több mint tíz hektár területű gyerekközpont megépítése a pályázat negyedik kulcsprojektje.
A magyar színházi kultúra megújítását remélik a koncepció megfogalmazói a debreceni színházi régió létrehozásától - ennek egyik meghatározó eleme lesz a Latinovits Színház felépítése. Ez a debreceni pályázat ötödik kulcsprojektje. A hatodik kiemelt projekt a Kölcsey-központ, amelynek több mint ezer férőhelyes nagyterme - állítható akusztikájának köszönhetően - világszínvonalú hangversenyek színhelye lehet. Ez annak tudatában értékelhető különösen, hogy a leghíresebb külföldi szimfonikus zenekarok - mint például a bécsi vagy a berlini - még soha nem játszottak a Dunától keletre Magyarországon, mert eddig nem volt megfelelő koncertterem. Debrecenben most építenek egyet. A hetedik kulcsprojekt rendezője a Hortobágyi Nemzeti Park. A nomád olimpia a magyar és más nemzetek pusztai hagyományaira épülő sport- és ügyességi versenyek egyedi és európai hírű rendezvénye lesz. A 2010. augusztus 18-22. között a hortobágyi Mátára tervezett programsorozat a gyökerekhez való visszatérés, a találkozás és egymás megismerésének lehetőségét nyújtja Európa, Ázsia és Amerika lovas népei számára.
Debrecen minden más magyar pályázónál nagyobb szabású, több mint 78 milliárd forint költségvetésű fejlesztési tervvel és programkínálattal formál igényt az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére.

Eger

Eger pályázata eleget tesz valamennyi elvárásnak, amelyet a pályázati kiírás tartalmaz.
A pályázat szlogenje: EGER NYITVA A szlogen kifejezi, hogy Eger nyitva

  • az európai kultúrára,
  • a tudomány és technika vívmányaira,
  • az örökségéből táplálkozó megújulásra.
Koncepció

A pályázat alapkoncepciója és filozófiája nem változott a második fordulóban, nem kívántunk bonyolult üzeneteket megfogalmazni Európa felé, annál is inkább mert komolyan vettük, hogy a projekt elsődleges célcsoportja az ifjúság. Az Eger nyitva szlogen kifejezi azt, hogy városunk befogadó a kultúra minden dimenziójára és válfajára.

Valamennyi projektünk kötődik Kepes György építész, művész, designer életművéhez, így az átvett gondolatok, mint vezérlő elv az alapkoncepciót erősítik.
Fő üzenet: a közösségi művészet és a közös gondolkodás mentén rendezhetjük el közös dolgainkat, teremthetjük meg magunk körül az élhető várost. Ez pályázatunk legfőbb európai üzenete.

A pályázat hívószava Kepes nyomán: a fény. A fény, ami összeköt. A fény ugyanis éltető eleme mindannak, amit a kultúra legszélesebben értelmezett fogalomkörébe sorolunk.

Kulcsprojektek
  1. A Kepes projekt az egyik fő pillér, amely megmutatja az új mediális művészetek lehetőségeit, teret engedve az innovációnak és a kreativitásnak.
  2. A Város a város alatt program, a másik kiemelt húzóprojekt (történelmi látványpark, tudáspince, történelmi játszóház, fórumtér,mélygarázs)
  3. Tudásközpont (háromszintes föld alatti művészeti, tudományos bázis)
  4. Panelprogram (városrehabilitációs kísérlet)
A legfőbb cél: a fiatalok bevonása.
A pályázat a húzóprojektek mellett több kisebb léptékű fejlesztést is tartalmaz, amelyben szintén elsődleges szereplő a diákság és az ifjúság (az Adrenalin park megépítése, gyermek-szabadidőközpont és bábszínház felújítása, kis zsinagóga tánc centrummá alakítása, Egal klub felújítása, Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása stb.)

A megújuló városmarketing eszközök egyike is az elsődleges célcsoport által kedvelt és alkalmazott mediális technikákra épít (pl. a Jumurdzsák gyűrűje címmel piacra kerülő internetes kalandjáték "Pierrot műhelyéből".

A pályázat már részletes programtervet tartalmaz a 2010-es évre. Ezek többsége összeurópai kontextusba helyezi a város fesztiválkínálatát. A rendezvényekkel a kulturális turizmusra fókuszál a város, de a sportesemények is fontos szerephez jutnak: tervezzük Európa egyik legnépszerűbb sportjának a vízilabdának a Kulturális Főváros évhez kötődő nemzetközi találkozóját.

A város lakossága hisz Eger vonzásában és a sikerben, hisz abban, hogy érdemes erre a címre.

Győr

Győr mindenképpen nyer, de győzni szeretne!

"Győr Európa kapuja. Ezt a kaput szeretnénk szélesre tárni és invitálni, fogadni és marasztalni a kultúrára fogékony európai vendégeket és meggyőzni őket, jöjjenek beljebb, utazzanak tovább, ismerjék meg az egész országot! Városunk ezen dolgozik és ezért szeretne 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lenni!"
Balogh József polgármester

Győr pályázatában európai kontextusa oly módon válik egyértelművé, hogy történelmi, kulturális gyökerei és innovatív jövőképe a szomszédos országokkal vállalt történelmi és kulturális közösség irányába hatnak. Győr Kulturális Fővárosként nemcsak Magyarország, de a dinamikusan fejlődő, új közép-európai régió, a Centrope nagykövete is lehetne.

Program-struktúrájának középpontjába a "Világok Találkozását" állítja, alkalmat adva a két, egymástól évtizedekig elszigetelt, párhuzamosan fejlődő Európa művészetének, kultúrájának, találkozására. A nagy múltú győri fesztiválok,- mint a közel félévszázados Győri Nyár, Barokk Nosztalgiák, a Győri Könyvszalon, az európai hírű Győri Balett táncfesztiválja- mellett olyan új programok kerültek a megálmodott 2010-es naptárba, mint az Európai Május 1, a Kelet- Nyugat Design kiállítás, az Európai Utcafesztivál, az Európa kertjei program, az Öt Templom Fesztivál és az Európai Csillagmenet Iskoladráma Fesztivál.

A programok megvalósításában a város nem marad egyedül, kiemelt partnerünk a Pannonhalmi Főapátság, a Monostori Erőd, valamint a régió közel száz települése.

A 2010-es év programjainak fogadására, a meglévő kulturális színterek, a megújuló Gyermekek Háza, a Városi Művészeti Múzeum mellett új beruházások, felújítások valósulnak meg. Megszépül a Széchenyi tér, befejeződik a Zsinagóga és a színház felújítása, új közösségi térrel bővül a lakótelep és a győrszentiváni városrész.
Extrém sportpark épül Kiskúton, Neotechnológiai Múzeum, Kooperációs Kutató Központ, Konferenciaközpont, Egyetemi könyvtár és klub az egyetemi városrészben.
A barokk belváros műemléki felújítások nyomán Galériák Házával és Európa Követséggel színesedik.
Komplex városrészi rehabilitációban megújul, és számos közösségi és kulturális funkciónak teremt új otthont a műemléki védettség alá vont Újváros. A megszépülő városrészbe kerül a Vaskakas Bábszínház, a Fesztivál Iroda, a város képzőművészeinek kollektív műterme, számos kis gyűjtemény, foglalkoztató ház, kávézók, rekonstruált üzletek, műhelyek.

A Kulturális Főváros pályázat alkalom volt arra, hogy a kultúrához kapcsolódó fejlesztéseket komplexen értelmezve foglaljuk egységbe. Győr a tervezett beruházásokat, mint a város stratégiai programjához illeszkedő fejlesztéseket tervezi megvalósítani, abban a szellemben, hogy a technika, kultúra és környezet együtt szolgálja a jövő harmóniáját.

Győrben, 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa cím a homlokzatra tűzhető büszke zászló, jelzése, reklámja és bizonyítéka annak: Magyarország a kulturális értékek tárháza.

Miskolc

Sokakat meglepett, hogy az Európa Kulturális Fővárosa pályázat I. fordulójából Miskolc pályaműve egyhangú pontozással jutott tovább, s a zsűri hangsúlyozta, hogy az európai kiírás szellemét, illetve a Magyar Kormány általi követelményeket a miskolciak közelítették meg legjobban.

Nagy ívet húztak, Tapolcától, Lillafüredig, illetve központi elem a belvárosban fölmagasodó Avas hegy. A világcsodának számító, világörökségre felterjesztett Miskolctapolcai Barlangfürdőt továbbfejlesztik, a városalapító Miskolc nemzettség egykori temetkezési helyét a Bencés Monostort és kápolnát kiszabadítják a föld fogságából. A védetté nyilvánított belvárost a korábbi polgári kereskedő és kultúrváros szellemében rehabilitálják, a volt Béke Moziból multikultúrális központot, un. antiplázát varázsolnak, számos térprogramot valósítanak meg a Színva-patak partján, mely kristálytiszta folyamként újra a város humán tengelye lesz. Hasznosítják a kohászat elárvult csarnokait, az egyikben a Szépművészeti Múzeum szobormásolati gyűjteményét helyezik el, s már működik az extrém sportok csarnoka. A dicsőséges Diósgyőri Várat tovább építik, lovagi tornákhoz aréna készül, füveskertet alakítanak ki. Létrehoznak egy európai anjou kutatóközpontot. Az egykori királyi vadaspark is tovább gazdagodik, miként Lillafüreden a kisvasút állomás környéke egy ipartörténeti múzeummal gyarapodik. Emellett számos korábban beindított városfejlesztő programot folytatnak, értendő ez az úthálózat fejlesztésre, a szállodaépítésre, illetve a kulturális a sportlétesítmények fejlesztésére. Az európai hírű fesztiválok, köztük a "Bartók + Operafesztivál" gazdag programokkal teljesedik ki.

Három kulcsprojektje van a miskolciak pályázatának: az első a Science Múzeum, melyet a Miskolci Egyetem égisze alatt az egykori erőműben hívnak életre, azzal a mottóval, miszerint: "A technika története, a jövő technikája." Magyarországon jelenleg nincs egy nagy központú műszaki technikai gyűjtemény. A létesítendő múzeum alapvetően a régióhoz köthető műszaki- ipari területekre, a régióban művelt tudományágakra koncentrál, kiemelten bemutatva a műszaki- technikai fejlődéshez jelentős mértékben hozzájáruló magyar szellemi értékeket. Az Egyetemhez köthető többek között az Hell-féle vízemelőgép, a Borl Ignác féle aranyelválasztási eljárás és a napjaink terméke az ürkemence.

A másik kulcsprojekt az Avas helyen megépítendő Tűzköves Őskőkori Élménypark. 2004. novemberében bejárta a hír, hogy egy útfeltáró ásatás során az Avas hely Tűzköves nevű oldalán, újabb páratlan lelettel gazdagodott a Herman Ottó kapcsán korábban kibontakozó őskőkori kutatás. Bebizonyosodott, hogy 70 ezer évvel ezelőtt a Szeleta kultúra korában élő ember itt használt először hőenergiát a kovakő kibányászásához, de nem csak bányászott, hanem eszközöket is készített és ezekkel kereskedett. A régészeti élményparkként elképzelt létesítmény a város emblematikus épülete lesz, építészeti kialakítására nemzetközi pályázatot írtak ki. A Tűzköves Élménypark négy funkciót egyesít: kiállítótér, depozitórium, kutató- és oktatóhely, valamint vendégforgalmi szolgáltató centrum. A látogató nem csak virtuálisan, hanem manuálisan is megismerkedhet az őskőkori ember életmódjának részleteivel. Mindehhez korszerű interaktív módszereket is igénybe vehet.

A harmadik kulcsprojekt a Rocklegendák Csarnoka, mely Közép Európa legnagyobb rock múzeuma lesz. Ily módon az 1930-as években egy lillafüredi mésztufa barlangban kialakított katonai bázis, majd a XX. század utolsó harmadáig "Szikla" néven működő légvédelmi objektum hasznosul. Korszerű eszközökkel mutatja be az európai, benne a magyar rock történetét, személyiségeit, különleges eseményeit, zenei értékeit, gyűjteményeit. Építészeti kialakítása nem csak a természetben ejtett sebet gyógyítja, hanem tömegformálásával, természetes anyaghasználatával új vizuális élményt nyújtó építészeti alkotásként jelenik meg.

Miskolc pályázatában semmi olyan nem található ami szervesen ne illeszkedne a városfejlesztés folyamatába. A miskolciak felsorakoztak a pályázat mögé, mert úgy látják, hogy az iparváros mítoszának összeomlása után vissza kell térni a természetes, a kulturális gyökerekhez, ezért választották pályázatuk mottójául: "A kultúra várost épít."

Pécs - A határtalan város

A pécsi pályázat koncepciója - amelyet a pályázat első fordulójának bírálóbizottsága a legkoncepciózusabbnak nevezett, mint amelyben a legerősebb az európai üzenet - egy nemzetközi régió, a Balkán és Nyugat-Európa közti határvidék kulturális teljesítményeit és tapasztalatait állította koncepciójának középpontjába. Ahogyan a pályázatban olvasható: "Péccsel egy évre fővárossá válna Európa egyik legismeretlenebb határvidéke." A pályázat regionális jellegét (dél-dunántúli kiterjesztettségét, valamint Szeged kiemelt partnervárosi szerepével dél-magyarországi hatókörét) e Trieszttől Tuzlán át Temesvárig húzódó várossáv bevonása teszi teljessé és nemzetközivé. A HATÁRTALAN VÁROS cím részben arra utal, hogy a pécsi pályázat túl kíván lépni a nemzetállami határokon és egy nemzetközi régió kulturális kapcsolatrendszerében találja meg a város helyét és közvetítő szerepkörét.

A kulturális centrum és periféria kérdését ily módon középpontba emelő pályázat hangsúlyozza, hogy a magyarországi Európa Kulturális Fővárosa-pályázat alapvető tétje a kulturális decentralizáció: hogy lehetőséget kap-e egy vidéki középváros arra, hogy 2010 által megerősödjön, s kulturális pólussá váljon a magyar kultúrában, nyitottabbá téve egy fontos nemzetközi kisrégió felé. A pályázat pécsi tétje egyrészt az, hogy kap-e fejlődési lökést az ország egyik elmaradott, stagnáló gazdaságú régiója, a dél-dunántúli; másrészt az, hogy kap-e esélyt Pécs arra, hogy kulturális léptékváltást hajtson végre, s nemzetközivé tegye kulturális intézményrendszerét.

A pályázat felvázolja egy újfajta (európai mintákat követő) városi kulturális politika kereteit, a kulturális várostervezését, amely a kultúrát és a művészeteket nem egyszerűen önálló értéknek, hanem a városias életformák alapelemeinek tekinti, amelyek révén elő lehet segíteni a város megújhodását, részben gazdasági felélesztését is. "A kultúra tervezése a város tervezését jelenti, és viszont" - olvasható a szövegben. Pécset olyan településként mutatja be a pályázat, amely egyrészt az élettel teli nyilvános terek városa, másrészt a modern művészet második legfontosabb magyarországi helyszíne. "Középváros, amely a városi élet másfajta modelljét tudja felmutatni, mint a metropoliszok vagy a kisvárosok."

A pályázatba foglalt fejlesztések célja az, hogy a város rendelkezzen megfelelő számú, nagyságú és európai színvonalú kulturális és művészeti térrel a Kulturális Főváros-év megrendezéséhez; előmozdítsa a kulturális ipar helyi és regionális fejlődését; felélessze egy-egy városrész városiasságát; s hozzásegítse Pécset, hogy egy nemzetközi régió egyik kulturális központjává váljon. Az öt kulcsprojekt a következő: egy ezerfős, korszerű Zenei és Konferenciaközpont, illetve egy új, az információs társadalom kihívásainak megfelelni képes Regionális Könyvtár megépítése; a Zsolnay-gyár nagy, döntően műemléki épületegyüttesének felújítása és kulturális negyeddé szervezése; a Modern Magyar Képtárnak helyet adó barokk épülettömb kiegészítése új szárnnyal, hogy nagy időszaki művészeti kiállítás befogadására alkalmas tér jöjjön létre a pécsi múzeumi negyedben; s a közterek és parkok újjáélesztését célul kitűző projekt, amely szorosan kapcsolódik a pályázati koncepciónak a nyilvános terek kérdését a középpontba állító városfogalmához.

Sopron

Sopron a polgári hagyományok és a megújulás városaként definiálja magát a pályázat másik körében benyújtott munkájában.
Két európai hírű zeneszerző, Liszt Ferenc és Joseph Haydn is kötődik Sopronhoz és környezetéhez. Különös aktualitást ad a két zeneszerző munkásságának megünnepléséhez a 2010-es év, hiszen 2009-ben emlékezünk meg Haydn halálának 200. évfordulójáról, és 2011-ben ünnepeljük Liszt Ferenc születésének 200, halálának 125. évfordulóját. Az "Európa Gasztronómiai Fővárosa" programmodell a soproni borkultúrára, a Kékfrankos Fővárosában rendezendő eseményekre, valamint a különleges soproni konyhaművészetre épít. Az évszázados hagyományokat megőrző és azokat magas fokon továbbfejlesztő soproni borászok és séfek ezen program sikerének zálogai. Az "Art & Beauty" programmodell a város lelki egyensúlyt adó kulturális értékeivel kívánja összekapcsolni a város egészségügyi, szépészeti és wellness szolgáltatásait.

A fejlesztések meghatározásánál döntő szempontként a fenntarthatóságot, a jövőbeli biztos működtethetőség követelményeit tartotta a város szem előtt. A Kulturális Főváros évad központjául szolgáló épület a jövőben városi-egyetemi könyvtárként hasznosul, a Fő tér, a Deák tér és a Fertőrákosi Barlangszínház felújítása működtetési megtakarításokkal jár, a többfunkciós rendezvénycsarnok pedig üzleti alapon működtethető. A város kiemelt partnere a Kulturális Főváros évben a fertődi Esterházy-kastély, melynek felújítása, és az ott megrendezendő programok minősége az egész ország szempontjából kiemelkedően fontos, annak érdekében, hogy az egykor volt európai kulturális központ újra a régi fényében ragyogjon.


rovat: TÉMÁK