IN ENGLISH   |   REGISZTRÁCIÓ   |   HONLAPTÉRKÉP  

Pécs 2010 - A határtalan város [2006-12-08]


Pécs - A határtalan város

A határtalan város - A pécsi pályázat:
http://www.pecs2010.hu/public/upload/file/dokumentumok/nyilvanos/pecs2010_palyazat.pdf

A pécsi pályázat koncepciója - amelyet a pályázat bírálóbizottsága a legkoncepciózusabbnak nevezett, mint amelyben a legerősebb az európai üzenet - egy nemzetközi régió, a Balkán és Nyugat-Európa közti határvidék kulturális teljesítményeit és tapasztalatait állította koncepciójának középpontjába. Ahogyan a pályázatban olvasható: "Péccsel egy évre fővárossá válna Európa egyik legismeretlenebb határvidéke." A pályázat regionális jellegét (dél-dunántúli kiterjesztettségét, valamint Szeged kiemelt partnervárosi szerepével dél-magyarországi hatókörét) e Trieszttől Tuzlán át Temesvárig húzódó várossáv bevonása teszi teljessé és nemzetközivé. A HATÁRTALAN VÁROS cím részben arra utal, hogy a pécsi pályázat túl kíván lépni a nemzetállami határokon és egy nemzetközi régió kulturális kapcsolatrendszerében találja meg a város helyét és közvetítő szerepkörét.
A kulturális centrum és periféria kérdését ily módon középpontba emelő pályázat hangsúlyozza, hogy a magyarországi Európa Kulturális Fővárosa-pályázat alapvető tétje a kulturális decentralizáció: hogy lehetőséget kap-e egy vidéki középváros arra, hogy 2010 által megerősödjön, s kulturális pólussá váljon a magyar kultúrában, nyitottabbá téve egy fontos nemzetközi kisrégió felé. A pályázat pécsi tétje egyrészt az, hogy kap-e fejlődési lökést az ország egyik elmaradott, stagnáló gazdaságú régiója, a dél-dunántúli; másrészt az, hogy kap-e esélyt Pécs arra, hogy kulturális léptékváltást hajtson végre, s nemzetközivé tegye kulturális intézményrendszerét.
A pályázat felvázolja egy újfajta (európai mintákat követő) városi kulturális politika kereteit, a kulturális várostervezését, amely a kultúrát és a művészeteket nem egyszerűen önálló értéknek, hanem a városias életformák alapelemeinek tekinti, amelyek révén elő lehet segíteni a város megújhodását, részben gazdasági felélesztését is. "A kultúra tervezése a város tervezését jelenti, és viszont" - olvasható a szövegben. Pécset olyan településként mutatja be a pályázat, amely egyrészt az élettel teli nyilvános terek városa, másrészt a modern művészet második legfontosabb magyarországi helyszíne. "Középváros, amely a városi élet másfajta modelljét tudja felmutatni, mint a metropoliszok vagy a kisvárosok."
A pályázatba foglalt fejlesztések célja az, hogy a város rendelkezzen megfelelő számú, nagyságú és európai színvonalú kulturális és művészeti térrel a Kulturális Főváros-év megrendezéséhez; előmozdítsa a kulturális ipar helyi és regionális fejlődését; felélessze egy-egy városrész városiasságát; s hozzásegítse Pécset, hogy egy nemzetközi régió egyik kulturális központjává váljon. Az öt kulcsprojekt a következő: egy ezerfős, korszerű Zenei és Konferenciaközpont, illetve egy új, az információs társadalom kihívásainak megfelelni képes Regionális Könyvtár megépítése; a Zsolnay-gyár nagy, döntően műemléki épületegyüttesének felújítása és kulturális negyeddé szervezése; a Modern Magyar Képtárnak helyet adó barokk épülettömb kiegészítése új szárnnyal, hogy nagy időszaki művészeti kiállítás befogadására alkalmas tér jöjjön létre a pécsi múzeumi negyedben; s a közterek és parkok újjáélesztését célul kitűző projekt, amely szorosan kapcsolódik a pályázati koncepciónak a nyilvános terek kérdését a középpontba állító városfogalmához.

Kulcsprojektek

Pécsi Konferencia- és Koncertközpont

A Pécsi Konferencia- és Koncertközpont a Dél-Dunántúl Régió legnagyobb befogadóképességű, multifunkcionális hangversenytermeként, kulturális rendezvényhelyszínként és konferenciaközpontként működő középülete lesz. A Pécsi Konferencia- és Koncertközpont egyszerre ad majd otthont a Pannon Filharmonikusok Zenekarnak és a Pécsi Kulturális Központnak. A régió legnagyobb és legmodernebb konferencia-helyszíneként, valamint a hivatásturizmus interregionális központjaként jelentős nemzetközi és országos idegenforgalmi hatást gyakorol. Az épület országosan is egyedülálló multifunkcionalitását a nézőtér teljes területének emelhetősége biztosítja, annak síkba hozásával akár 1000 fős reprezentatív rendezvények is befogadhatók; így például alkalmas lesz bálok, fogadások rendezésére. Az akusztikai és szcenikai tervezés többek között magába foglalja egy bővíthető orgona elhelyezését is.

Az építészeti tervpályázat nyertesét 2007 áprilisában választották ki. A közel 50 beérkezett pályázat közül Keller Ferenc és munkatársai (Építész Stúdió Kft.) nyertek. A központ a belváros keleti szélén épül: a Balokány-liget, a Zsolnay Vilmos utca, a Basamalom utca és a Pécs-Mohács vasútvonal határánál, a Városi Tenisz Klub helyén. Mint minden beruházás esetében, az építkezés engedélyezésének feltétele a környező utak kiépítése, valamint új parkolók létesítése. A projekt érvényes építési engedéllyel rendelkezik, a területen a bontási munkálatok és a régészeti feltárások befejeződtek. 2008. december 19-én megkötötték a beruházás finanszírozását 85%-ban biztosító európai uniós támogatási szerződést. A beruházás kivitelezőjének kiválasztása közbeszerzési eljárás útján 2009 elején folyamatban van, a kivitelezés időtartama várhatóan másfél év.

Zsolnay Kulturális Negyed

A város nevével már-már egybeforrt patinás Zsolnay Gyár történetében új fejezet kezdődik. A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program kiemelkedő beruházása Pécs keleti részén, a Zsolnay Vilmos utca által két részre osztott jelenlegi Zsolnay Gyár területén valósul meg, mely Közép Európa legnagyobb ipariműemlék-rehabilitációja mintegy 50.000 m2 területen. A projekt 25 épület felújítását foglalja magában. A területen jelenleg is működő gyár átköltözik a keleti épületrészekbe, az így felszabaduló területeken pedig olyan kulturális-művészeti övezet létesül, amely nem csak a város turisztikai palettáján lesz új színfolt, de maguk a városlakók is egy teljesen újszerű, tartalmas kikapcsolódásra csábító létesítménnyel gazdagodnak. Az épületegyüttesekkel együtt megszépül a gyár értékes növényeket rejtő és műemlék szobrokkal, vázákkal díszített parkja is. A Zsolnay Kulturális Negyed funkciók szerint négy negyedbe tagolódik:

  • Míves Negyed: itt kap helyet a Zsolnay Család- és Gyártörténeti Kiállítás, Gyugyi László értékes Zsolnay porcelán-gyűjteménye, látogató út, Zsolnay Mauzóleum, szecessziós kávézó, bérelhető vállalkozói terek, műhelyek, üzletek és irodák, vendéglátóhelyek, inkubátorműhelyek, rezidens szállás.
  • Alkotónegyed: Pécsi Ifjúsági Központ, Kortárs Művészeti Központ, Labor Szövetkezet kreatív műhelyek, vendéglátóhely és az úgynevezett "cifra kémény" előtti rendezvénytér találhatók benne.
  • Gyermek és Családi Negyed: Interaktív tudományos-technikai kiállítás, Planetárium, Pécsi Galéria, Bóbita Bábszínház, szabadidőpark, családi játszóterek várják a közönséget.
  • Egyetemi Negyed: a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, Bölcsészettudományi Kar Kommunikációs és Médiatudományi Tanszéke és a Filmtudományi és Vizuális Kultúra Szeminárium, Janus Egyetemi Színpad és menza találhatóak benne. Kiegészítő funkciók: parkoló, látogatóközpont.
A világhírű Zsolnay Vilmos nevét viselő kulturális negyed nemzetközi tervpályázatát 2008 januárjában írták ki és május 9-én hirdettek eredményt: az első helyezést Csaba Kata, Herczeg László és Pintér Tamás János vezető tervezők nyerték el, a MCXVI Építészműterem Kft. képviseletében.

"Nagy Kiállítótér" - Múzeum utca

Pécs az 1970-es években vált Magyarország első számú Budapesten kívüli múzeumi központjává. Ekkor kerültek Pécsre a mai múzeumi kínálat gerincét alkotó gyűjtemények és létesült a mai múzeumok nagyobb része, valamint ebben az időszakban vált a Káptalan utcából a ma is ismert "Múzeum utca". Egymás szomszédságában található az Amerigo Tot Kiállítás, a nemrégiben felújított Zsolnay Múzeum, a Vasarely Múzeum, a Reneszánsz Kőtár és a Modern Magyar Képtár Martyn Gyűjteménye, a Nemes Endre Múzeum, Schaár Erzsébet "utcája", egy utcányira pedig a Csontváry Múzeum. A Múzeum utca gyökerei tehát - mely tradicionális múzeumvárossá tette Pécset - messzire nyúlnak vissza. A projekt keretében gyakorlatilag a teljes Múzeum utca megújul és Magyarország legnagyobb egységes múzeumi infrastruktúrája, összességében legnagyobb és legsokoldalúbb kiállítótere alakul majd ki.

Az összesen 5300 m2-en megvalósuló projekt az alábbi elemeket foglalja magába:

  • Káptalan utcai műemlék épületek (BMMI Igazgatósági épület, Schaár épület, jelenlegi MKK I. épület, Múzeum Galéria, Vasarely Múzeum, Bányászati Múzeum) felújítása, új építészeti és múzeumi program alapján,
  • a Papnövelde utca 5. szám alatt található ún. régi Vármegyeháza, valamint a Modern Magyar Képtár II. épülete, melyek kulturális-, turisztikai-, városépítészeti- és funkcionális szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségűek,
  • a tervezési terület magába foglalja a Káptalan utcai közterületeket, a múzeumi kerteket, valamint a Papnövelde utcai közterületeket (Eszperantó park, Aranyos kút). Cél egy, a nagyközönség számára megnyitott, a Várfal sétányhoz méltó módon kapcsolódó, csak Pécsre jellemző kert-együttes létrehozása.
A nemzetközi tervpályázat eredményét 2007 júniusában hirdették ki. Az első helyezést Nagy Tamás, Somosi János, Galambos Sándor, Mechle Balázs, Gál Béla, Vass-Eysen Áron, Varga Lívia, Ceglédi Péter és Haász Ferenc nyerték el.

A beruházás tervezési feladataira vonatkozóan a Baranya Megyei Önkormányzat 2008. szeptember 19-én megkötötte a tervezési szerződést a Kistelegdi 2008. Építész-tervező Kft.-vel.

Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont

A központ a Pécsi Konferencia-és Koncertközpont közelében, a város keleti kiterjesztésének részeként épül, magába foglalva a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtárának, Állam- és Jogtudományi Karának, illetve Közgazdaságtudományi Karának könyvtárait, valamint a Városi Könyvtárat és a Csorba Győző Megyei Könyvtárat is. Emellett az intézményben még két, egyenként kb. 200 fős előadótermet alakítanak ki, melyek összenyithatóságuk révén nagyobb rendezvények befogadására is alkalmassá teszik az épületet. A tudásközpont-funkciót további kutatószobák és internetes munkaállomások erősítik. A közösségi funkciókat a fogadótér-fórum, a könyvesbolt, a kiállítótér és a kávézó-étterem jelenítik meg. A kicsiket a legfelső szinti tetőkerthez kapcsolódó gyerekkönyvtár és játszószoba várja majd. Az intézmény körül, a tervezési terület be nem épített részén fás liget díszíti majd a környezetet. A tervpályázatot a budapesti Török és Balázs építész iroda nyerte. A beruházásra jogerős építési engedéllyel rendelkeznek a projektgazdák, a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás folyamatban van. A Pécsi Konferencia- és Koncertközponthoz, illetve a Közterek és parkok újjáélesztése-projekt I. üteméhez hasonlóan a Tudásközpont finanszírozását 85%-ban biztosító európai uniós támogatási szerződést 2008. december 19-én írták alá.

Közterek és parkok újjáélesztése

Pécs legfontosabb közterületei - azaz leginkább használt utcái, terei, parkjai, a kulturális fejlesztések környezete és azok kapcsolódási útvonalai egymáshoz és a belvároshoz - funkcióváltással egybekötött minőségi fejlődésen mennek keresztül. A jelenlegi, túlnyomóan monofunkcionális használatot (gépkocsik által igénybe vett közlekedési és parkolási felületek) felváltja a multifunkcionális használat, amelynek keretében hangsúlyosan jelennek meg a közösségi és kulturális funkciók. A fejlesztések eredményeképpen a megfelelő nagyságú terek színvonalas környezetet képesek biztosítani a szabadtéri kulturális rendezvények megtartására, közvetve tehát a fejlesztések hozzájárulnak a kultúra és a mindennapok közötti kapcsolatok erősítéséhez, a kultúrafogyasztás ösztönzéséhez. A projektről általánosságban fontos megjegyezni, hogy fő szempontjai a zöld felületek növelése, sport és szabadidő eltöltésére alkalmas terek létrehozása akadálymentes környezet kialakításával, illetve a gépjárműforgalom minimalizálásával - főként a történelmi belváros területén.
Pécs önkormányzata már 2006-ban ötletpályázatot hirdetett "Az én kulturális fővárosom" címmel. Ennek célja volt, hogy az önkormányzat minél több ötletet gyűjtsön össze a lakosságtól Pécs barátságosabbá tételéhez. A pályázatra számos jól hasznosítható ötlet érkezett, melyekből a tervezők be is építettek saját terveikbe munkájuk során.

A Közterek és parkok újjáélesztése-projekt két ütemben valósul meg. Az első ütem finanszírozására az európai uniós támogatási szerződés aláírása 2008 decemberében megtörtént.

Az I. ütem által érintett területek:

  1. Pécs-Tettye városrész közterület megújítása I. ütem
  2. Pécs-Uránváros főterének és kapcsolódó közterületeinek tervezése
  3. Pécs-Megyer városrész központi területének és kapcsolódó közterületeinek rendezése
  4. A Köztársaság tér megújítása
  5. Pécs világörökségi pufferzóna (Kórház tér)
  6. Rókus sétány megújítása
  7. Diana tér megújítása
A II. ütem által érintett területek:
  1. Pécs-Tettye városrész közterület megújítása II. ütem
  2. Pécs város központjának megújítása
  3. Pécs-EKF városrész közterületeinek megújítása
  4. Pécs-Kelet központi területeinek megújítása
  5. Pécs-Indóház tér és környéke rendezése

Az EKF meghatározó kapcsolatai

Itthon...

Regionális partnerségek
Pécs pályázata nemcsak a várost, hanem a Dél-dunántúli régiót, valamint a Déli Kulturális Övezet régióját is képviseli. A Dél-dunántúli régióból több mint harminc város fejezte ki együttműködési szándékát a Pécs2010 EKF programmal.

"Egy mindenkit visz"
A pályázati időszak során a pályázó városokban elképzeléseiben rejlő lehetőségeket felismerve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma meghirdette az "Egy mindenkit visz" mottót. Ennek lényege, hogy a 11 magyar pályázó városban tapasztalt aktivitást kár volna veszni hagyni, ezért a nyertes mellett a többi városnak is valamilyen formában lehetőséget kell kapnia az EKF-programban való részvételre. Az együttműködésnek hosszú távú céljai vannak, mint például a kulturális turizmus fejlesztése, tapasztalatcsere kialakítása, közös érdekképviselet érvényesítése és egyéb országos kultúrpolitikai jelentőségű kérdésekben való együttműködés. E dialógus eredményei jóval túlmutathatnak a 2010-es eseményeken, és nagymértékben elősegíthetik azt a folyamatot, amely Budapest kulturális és gazdasági túlsúlyát a vidéki városokkal szemben valamelyest helyrebillentheti. A mottó keretében együttműködő városok: Pécs, Miskolc, Debrecen, Eger, Kecskemét, Veszprém, Kaposvár, Székesfehérvár, Győr, Sopron és Budapest.

Szeged, a kiemelt partnerváros
Péccsel külön megállapodást kötött, mely szerint önállóan nem pályázott az Európa Kulturális Fővárosa címre, ám cserébe Pécs kiemelt partnervárosa lett. Így a két város hatékonyan képviselheti Dél-Magyarországot, illetve a déli határ túloldalán fekvő kulturális partnereit.

... és külföldön

Pécs - Isztambul - Ruhr-vidék


A három Kulturális Főváros nem csak a turisztika terén igyekszik együttműködni 2010-ben. Közös kulturális programokat illetve látogatásokat szerveznek, támogatják egymás városfejlesztési projektjeit, amelyeknek célja egyben a három város jövőbeni jó kapcsolatainak megalapozása is. Ez az együttműködés egyébként már évekkel ezelőtt elkezdődött és a tervek között szerepel egy képzőművészeti ösztöndíjhálózat kialakítása Center for Young Art and Design - Központ a Ifjúsági Művészetért és Tervezésért címen. Ebben a trióban Pécs előnyös helyzetben van, hiszen nem csak földrajzilag, de kulturálisan is a másik két város között helyezkedik el, a török kultúra által befolyásolt történelmi múltjának köszönhetően. Ennek köszönhetően joggal gondolják a városok azt, hogy a 2010-es kulturális fővárosok programja a világbékét is szolgálja, közös platformra hozva az iszlám és keresztény kultúrákat egy politikailag kényes időszakban.

Együttműködési megállapodás a három város között:
http://eugyintezes.pecs.hu/download/index.php?id=92261
http://kultura.hu/main.php?folderID=911&articleID=270148&ctag=articlelist&iid=1

Isztambul 2010:
http://www.istanbul2010.org/?p=〈=eng

Essen 2010:
http://en.kulturhauptstadt-europas.de/start.php

Déli Kulturális Övezet

Az Európa Kulturális Fővárosa címben rejlő lehetőségek egyik legfontosabb eleme Pécsnek a balkáni térséghez közeli fekvése. A városban és a régióban élő nemzetiségek hagyományai szervesen hozzátartoznak a térség kultúrájához, így a Balkán kultúrája részben a sajátunknak tekinthető. Pécs hagyományosan erős kulturális kapcsolatokkal rendelkezik a déli térség különböző városaival. Az EKF cím lehetőséget teremt arra, hogy Pécs súlya megerősödjön a nemzetközi vonzáskörzetében, és kulturális, politikai, tudományos, gazdasági kapcsolatainak erősítése révén központi szerepet töltsön be. E térség az EKF-pályázatban a "Déli Kulturális Övezet" nevet kapta. A térségi kapcsolatok erősítése nem csupán a Balkán és Magyarország kapcsolatában adhat jelentős szerepet Pécsnek, hanem a város európai szemmel nézve is a kultúrák közötti közvetítés kiemelt helyszínévé válhat. Horvátország természetesen kiemelt szerepet játszik ebben az együttműködésben. Ennek hangsúlyozására 2007-ben a két ország kulturális miniszterei hároméves kulturális együttműködést írtak alá. 2008 novemberében Pécsett közös magyar-horvát kormányülést tartottak, amelyek témái között első helyen állt Horvátország részvételi lehetősége a Pécs 2010 programban. Emellett szó volt a horvát féllel közösen az EKF mind szélesebb körben való megismertetésére induló közös népszerűsítő kampányról is, kihasználva azt a lehetőséget, hogy Horvátország kiemelt kulturális és turisztikai célpont Európában. Az EKF-program részeként valósul meg a Pécsi Horvát Színház kibővítése és felújítása, valamint a Zrínyiek életét bemutató opera.

A Déli Kulturális Övezet partnervárosai közé tartozik többek között: Maribor, Lendva, Zágráb, Eszék, Pula, Rijeka, Magyarkanizsa, Szabadka, Újvidék, Belgrád, Tuzla, Szarajevó, Arad, Temesvár, Banja Luka és Mostar.

Nemzetközi hálózatok
Pécs európai megmutatkozási lehetőségét számos együttműködés segíti, melyek részben vagy teljes egészében pécsi kezdeményezésűek. Az EKF-címet elnyert városok állandó kapcsolatban állnak, és folyamatos tapasztalatcserét folytatnak a programsorozat sikeréért. Ennek nemzetközileg is elismert fóruma lett a Pécs által kezdeményezett Európa Kulturális Fővárosai Hálózat, melyhez csatlakozott többek között Liverpool, Linz, Vilnius, a Ruhr-vidék, Isztambul, Turku és Tallinn is. A másik jelentős pécsi kezdeményezés a Pécsi Tudományegyetem által két évvel ezelőtt alapított Európai Kulturális Fővárosok Egyetemi Hálózata (UNeECC). Ez a szervezet évente több konferenciát szervez, valamint ellátogat az aktuális EKF-városokba, 2009-ben például Vilniusban ülésezik.

Testvérvárosi kapcsolatok
A Pécs2010 EKF program nemzetközi tevékenységébe igyekszik bevonni Pécs testvérvárosait is. Számos város részt vesz a Déli Kulturális Övezettel és más EKF-városokkal kialakított partnerségekben. Ilyen testvérváros például Eszék, Arad, Újvidék, Kütahya, Graz vagy Fellbach.

Cultural Cities Net 2010
A magyar és a német pályázó városok felismerték a pályázat folyamatában rejlő együttműködési lehetőségeket, és rendszeres találkozók során közösen gondolkodtak az EKF-cím jelentőségéről, a kultúra szerepéről az egységesülő Európában, és nem utolsósorban az együttműködésben rejlő lehetőségekről.

Kulturális programok

Felvezető évek

A pécsi EKF-pályázat nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy 2010 történései ne "pontszerű" eseményként maradjanak meg a város történetében, hanem az eseménysor hosszú távú folyamatokat indítson el vagy erősítsen meg. Ennek jegyében született meg az úgynevezett felvezető évek gondolata. Az európai kulturális fővárosok történetében először Pécs rendez "EKF-próbaéveket", melyek szerepe a programban egyrészt, hogy felszínre kerüljenek a gyenge pontok, a hibák, akkor, amikor még lehetőség van azok kijavítására; másrészt, hogy be-, illetve visszavezessék a közönséget a város kulturális intézményeibe, rendezvényhelyszíneire, sokszínű kínálattal erősítsék meg, keltsék fel a kultúrafogyasztás igényét. Szerezzenek civil támogatókat és tegyék gyakorlattá a gazdaság szereplőinek szerepvállalását a rendezvényeken.

A felvezető évek alaptémái:

  • 2006 - A kulturális örökség éve;
  • 2007 - A tanítás és tanulás éve;
  • 2008 - A környezet és egészségkultúra éve;
  • 2009 - A vallási kultúra éve.

Kezdettől olyan kezdeményezéseket választottak felvezető rendezvénynek, amelyek a város gazdag kulturális életében megfelelő gyökerekkel, tradícióval rendelkeznek, és alkalmasak arra is, hogy 2010-ben komoly, szakmailag elismert, nemzetközi érdeklődésre számot tartó eseményként épülhessenek be a programok sorába. Előnyt élveznek azok a törekvések, amelyek európai szemmel is érdekesek, és a kortárs művészeti trendekkel is összhangban vannak. A felvezető évek tematikája irányokat jelöl ki, de természetesen a teljes év programsora nem korlátozódik az adott év alaptémájára.

A kulturális programok megvalósulásának pénzügyi forrását Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2006-ban megkötött szerződése szerint a kormány és a város együtt biztosítja. Az összeg 40%-át az Oktatási és Kulturális Minisztérium (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) , 33%-át pedig a város adja. Szerepet vállal a finanszírozásban a Nemzeti Kulturális Alap, és természetesen szponzorációs bevételekre is számítanak.

Ezeknek a forrásoknak a kihasználása teszi lehetővé, hogy a Pécs2010 EKF programon keresztül növeljék az eddig megszerzett kulturális tapasztalatot. Egyszeri és visszatérő események, kis közönségnek szóló rendezvények és nézők ezreinek szánt előadások kerülnek majd Pécsett egymás mellé.

A 2009-es felvezető év témaválasztása nem véletlen, hiszen a pécsi püspökség ebben az évben ünnepli alapításának 1000 éves évfordulóját. 2006-ban Pécs az örökségét vette számba, 2007-ben megpróbálta megtanulni mire használhatja azt, 2008-ban alkalmazni kezdte megszerzett tapasztalatait és figyelmeztetni kívánt arra, hogy egészségünk és környezetünk sérülékeny, arra életünk minden területén vigyáznunk kell. A felkészülés utolsó éve pedig a lélek dolgaival, a történelemmel, a hittel, a különbözőséggel és a benne rejlő egyformasággal foglalkozik.

Pécs részt vett az Európai Unió "A kultúrák közötti párbeszéd éve 2008" programban, amely keretein belül Pécs az "Európa Interkulturális Fővárosa - Pécs 2008" címet kapta. A cím lényege, hogy viselője kapcsolatot teremtsen a nyugati és keleti kultúrák, a nemzetiségek és vallások, valamint a különböző társadalmi rétegek között. A koncepció tökéletesen illeszkedett a Pécs2010 program alapkoncepciójába, amelynek része Pécs kulturális sokszínűségének kihangsúlyozása, valamint a kelet felé nyitás támogatása.



A programok közé tartozik évről évre a Balkán Világzenei Fesztivál és a Találkozó a Balkán Kapujában Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia, amelyet 2008. szeptember 18. és 21. között rendeztek, a Kelet-Nyugati Átjáró 2008 hivatalos eseményeként, valamint a 2008. augusztus 7. és 9. között megrendezett Ördögkatlan Fesztivál a Villányi térségben.

Pécs városa szeretne tisztelettel emlékezni mindazokra, akik az eltelt évezredben a városban éltek, akiknek köszönhető, hogy ez a hely Európa kulturális fővárosa lehet. Szeretnék, ha Magyarország és Európa megismerné városukat. A tágabb - Közép-kelet-európai régióból - is várnak vendégeket: zenészeket, színházcsinálókat, tudósokat, hogy ők is vigyék hírét annak, hogy nagy dolgok vannak készülőben Pécsett...

A 2009-es év teljes programsorolója megtálalható a www.pecs2010.hu honlapon.



2010 programjai



2010 programkoncepciója és tervezete 2008 májusában készült el. A program tervezését az erre a célra felkért Művészeti Tanács kezdte meg 2008. március 1-jén. A tervezetet május 5-én adták át Tasnádi Péternek, Pécs akkori polgármesterének, valamint Hiller István oktatási és kulturális miniszternek. A 2009-es és 2010-es programokat együttesen tartalmazó tervezetet elfogadták.
A tervezet szerint 2010 szimbolikája a rítus lesz, mely egyszerre utal az év és a pályázat "rituális", sorsdöntő szerepére, az év szimbolikus erejére és közösségi, cselekvő jellegére.
Az átváltozás fázisait követve három részre tagolták az év programját:

  • a kulturális örökség újbóli számbavétele ("Számvetés" - január és május közötti programok);
  • a közösségi érzés élményszerű megerősítése ("Kavalkád" - június és augusztus közötti programok);
  • a befogadó, az újra nyitott, élettel teli város megteremtése ("Ritmusváltás" - szeptember és december közötti programok).

A 2010-es fesztiválévad ünnepi nyitórendezvénye a Magyar Kultúra Napján, január 22-én lesz. Az év első felében zajlik ismét a Pécsi Tavaszi Fesztivál, a Frankofon Hét című nagyszabású rendezvény, amelynek 2010-ben már 18. alkalommal ad otthont a város, és ebben az időszakban érkezik vissza Pécsre a 2009 májusában európai körútra induló Fiatal Kortárs Állásfoglalások című projekt képzőművészeti kiállítási anyaga is. Már az év első harmadában elindul a Világsztárok Pécsett című sorozat is.

A Kavalkád fázisában rendezik meg többek közt a felnőtt bábfesztivált és a Bauhaus-kiállítást, valamint a másik két 2010-es kulturális fővárossal; a Ruhr-vidékkel és Isztambullal közösen megvalósuló projektek is főként ebben az időszakban zajlanak nemzetközi helyszíneken. A fiatalabb közönséget megmozgató rendezvények, mint a Folk and Roll Fesztivál, a Rockmaraton, az Ördögkatlan Fesztivál és az ICWIP, vagyis a Nemzetközi Kultúrhét Pécsett szintén a nyári hónapokban várhatók.

A Ritmusváltás időszakának palettája a legszélesebb, mely szeptember 1-jén a Város napjával kezdődik. Számos komolyzenei hangverseny, a hagyományos Örökség Fesztivál, a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó, az Európai Bordalfesztivál, a Nyolcak Európája című modern festészeti kiállítás - megannyi színfoltja lesz a fesztiválév utolsó harmadának, mely során szinte valamennyi kulturális és művészeti ágban nemzetközileg is kiemelkedő programokat láthat az érdeklődő közönség.


A témával foglalkozó honlapok:

  • 2009-es programsoroló a rendezvények részletes leírásával
  • A Pécs2010 EFK program kulturális koncepciója
  • A 2010-es program kulturális koncepciójának power-point prezentációja
  • 2010-es kalendárium