IN ENGLISH   |   REGISZTRÁCIÓ   |   HONLAPTÉRKÉP  

A 2010-es magyar kulturális főváros kiválasztása - az első forduló után [2006-12-08]


Tizenegy magyar városból hét jutott tovább az Európa Kulturális Fővárosa címért folytatott versengés következő fordulójába. A héttagú szakmai zsűri rostáján kihullott Kecskemét, Kaposvár, Székesfehérvár és Veszprém, egyhangú szavazással versenyben maradt Eger, Miskolc és Pécs, egyszerű többséggel pedig Budapest, Debrecen, Győr és Sopron. A végeredményre 2005. október 23-ig várnunk kell.

Az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés lényege, hogy minden évben más város nyeri el a kitüntető címet és vonja magára Európa figyelmét. Az egy esztendő alatt lehetőség nyílik nemcsak az adott város, hanem az ország kultúrájának megismerésére. Magyarországon a kulturális főváros-jelölttel szemben támasztott követelményeknek nem könnyű megfelelni. A városnak egységes, jövőorientált koncepciót kell kialakítania arra vonatkozóan, hogy miképpen kívánja Európával megismertetni értékeit, s hogyan határozza meg saját identitását. Be kell bizonyítania, hogy a pályázatban vázolt elképzelései miként fejtik ki pozitív hatásukat e városokban, a tágabb környezetben és a régióban, s fel kell tudni mutatnia egy közép- és hosszú távú, kulturális alapú - a turisztikai és közlekedési szempontokat is figyelembe vevő - településfejlesztési elképzelést, amely a kulturális évet követően is biztosítja a város és a régió további fejlődését, és profitot eredményez.

Ki dönt miről?

Európa Kulturális Fővárosát az Európai Közösség országai kezdetben kormányközi megállapodások alapján jelölték ki, míg végül a gyakorlat megváltoztatása mellett döntöttek: 2005-től ugyanis életbe lépett egy rotációs rendszer. A kulturális miniszterek 2004 májusában némi korrekciót hajtottak végre. 2009-től az újonnan csatlakozott tagállamok városai is bekapcsolódnak a programba a korábbi tagállamok városai mellett, és az 1419/1999/EK határozatnak megfelelően 2010-ben Magyarország és Németország egy-egy városa adja majd Európa Kulturális Fővárosát.

A "régi tagállamok" közül tehát Németország lesz az "újonnan csatlakozott" Magyar Köztársaság partnere, s a két ország városai osztoznak majd a kulturális fővárosi címen. Eredetileg tíz német város pályázott az elismerésre, a Bundesrat (a német felsőház) azonban nemzetközi zsűrire bízta a választást a két "finish"-ben maradt város, Essen és Görlitz között. A "földrajzi méltányosság" jegyében előbbi a nyugati részben fekvő Ruhr-vidéki központ, utóbbi pedig a keleti rész Neisse-parti városa. Görlitz esetében említésre méltó, hogy a német város a folyó túlpartján fekvő lengyel Zgorzeleccel együtt szeretne Európa Kulturális Fővárosa lenni, szimbolikusan is megjelenítve ezáltal Európa új egységét.

A zsűri tagjai
Bán Ferenc, építész
Garamhegyi Ábel, területfejlesztési szakember, helyettes államtitkár
Mesterházi Balázs, miniszteri biztos
Mizsei Zsuzsanna, közgazdász
Schneider Mária, helyettes államtitkár
Somogyi Zoltán, a Magyar Turisztikai Hivatal elnöke
Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója


A kulturális főváros kijelölését az Európai Unió a tagállamokra bízza. Magyarország esetében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) kétfordulós pályázat során választja ki a leginkább alkalmasnak talált várost. Az első, úgynevezett elő-pályázatot 2004 októberében írták ki, a beadási határidő 2004. december 31. volt. A határidő lejártáig tizenegy város nyújtott be érvényes pályamunkát (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár és Veszprém), közülük választotta ki a továbbjutókat a héttagú szakmai zsűri, amely a magyar államigazgatás, a kulturális és a tudományos élet képviselőiből állt össze. A grémium - 2005. március eleji döntése értelmében - a tizenegy pályázó közül hetet engedett tovább a második fordulóba, s indoklásában kiemelte, hogy bár sok megvalósításra érdemes tervet és kezdeményezést tartalmaz mindegyik pályázat, s alkalmas a kulturális szolgáltatások szélesítésére és színesítésére, mégis, sokból hiányzik az átgondolt, markáns koncepció és a határozott jövőkép. Kritikaként jelent meg több pályázó város esetében is a túlzott fesztiváljelleg, s a programok "ötletbörze-szerű" egymásra halmozása. A zsűri döntése alapján nem jutott a második fordulóba Kaposvár, Kecskemét, Székesfehérvár és Veszprém.

A minősítő elő-pályázaton nyújtott teljesítményük alapján továbbjutó hét várost Bozóki András kulturális miniszter meghívta a második fordulóba, s az új pályázat beadási határidejeként 2005. augusztus 17-ét jelölte meg. A második fordulót követően a nemzetközivé szélesedő és összetételében ezen túl is változó zsűri a kulturális miniszternek teszi meg javaslatát a magyar kulturális főváros-jelöltet illetően. A javaslatban megnevezett egy vagy több várost a kultuszminiszter terjeszti a kormány elé. Arra, hogy a hét magyar város közül melyik lesz 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa, 2005. október 23-án derül majd fény.

Kell egy jó jelmondat is

Budapest - Víz és metropolis



Forrás: http://www.kulturstaedte-2010.de/budapest.htm
Budapest - mint Magyarország fővárosa - indul az Európa Kulturális Fővárosa rangért folytatott megmérettetésben, bár ez az utóbbi években nem igazán szokás az Európai Unióban, főként azóta, amióta rotációs rendszerben követik egymást a kulturális fővárost delegáló országok. Ebben az évtizedben elvétve nyert egy-egy főváros. Általában nem is indulnak, mint ahogyan 2010-es partnerünk, Németország esetében sem találjuk Berlint a címért versengő városok között. Budapest ezt az évtizedes hagyományt töri meg azzal, hogy ismét egy metropolist igyekszik a cím birtokosává tenni. Elmondása szerint azonban juttatna bőven a régiónak is, sőt, egy-egy hónapra nagyobb vidéki városoknak is átengedné az európai kulturális "fővároskodást".

A főváros kétségtelenül több szempontból is jelentős helyzeti előnnyel indul a vidéki pályázókkal szemben, elég csak az infrastrukturális fejlettségben, vagy a szellemi potenciál és a kulturális lehetőségek koncentráltságában mutatkozó különbségekre utalni.

A mottó jegyében - Víz és metropolis, amely egyébként egybecseng az ENSZ-nek a 2005 és 2015 közti jelmondatával - a víz és a város kapcsolata adta azt a tematikus keretet, amelyre Budapest felfűzte pályázatát. A legtöbb fejlesztés színhelye valóban a Duna, legyen szó akár az Acquincumi Duna-hídról, az ideiglenes úszó parkról vagy a vízre helyezett "buborékról", a mai Gödör helyén kortárs művészeti és információs központ létrehozásáról, vagy akár az Óbudai Gázgyár rehabilitációjáról és területén a Műszaki Múzeum és a Science Múzeum létrehozásáról. A főváros a pályázatba építette olyan régi adósságainak törlesztését, mint a Közraktár utcai hatalmas raktárépületek kulturális célú hasznosítása, de a pályázat része a Várkert-bazár létrehozása és a budai alsó rakpart zöld sétatérré alakítása, s a Divatcsarnok épületében Kortárs Zenei Központ létrehozása is. A pályázat számos elemének megvalósítása egyébként - attól függetlenül, hogy Budapest nyer-e vagy sem - szerepel a város középtávú fejlesztési terveiben.

A főváros egyszerű többséggel jutott tovább a második fordulóba, a zsűri az első fordulós pályázat értékelésénél egyfelől kétkedésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy vajon a víz-tematika elegendő lesz-e egy egész évre, másfelől hiányosnak találta a pályázat tematikus kereteinek kidolgozottságát is.

Május 17-re elkészült a második forduló pályázatának Fővárosi Közgyűlés elé terjesztendő tájékoztató anyaga, ezt követően az augusztus 17-ig benyújtandó pályamű részletes kidolgozása zajlik.



Debrecen - Nyitott kapuk

A debreceni pályázat a nagyvárosi jelleget kívánja hangsúlyozni, s a fő ideológiai motívum, a térszerkezetek átalakítása során követi az eddigi kulturális fővárosok legsikeresebbjeinek hagyományait, s maradandó építészeti alkotásokat tervez létrehozni. Grazban a Mura folyó közepére építettek egy áttetsző mesterséges szigetet, Debrecen arra készül, hogy japán sztárépítész által tervezett üveghegyet emeljen, s tízezer négyzetméteres kulturális és bevásárlóközpontot építsen. A beruházások sorában megtaláljuk továbbá a régi művelődési központ nyomain újjászülető Kölcsey Központot, valamint a Műcsarnok és a Modern Művészeti Múzeum tervét, de a pályázat egyik nagy dobása mindenképpen Európa első Roma Múzeumának létrehozása (európai kisebbségkutató központtal együtt), és érdekes a kifejezetten a graffitiknek szánt fal felhúzása és a legötletesebb európai kalandvárosként elképzelt Ludas Matyi park megálmodása is.

A szintén többségi támogatással továbbjutott debreceni pályázat esetében is az alapkoncepció hiánya keltette az első forduló bírálóiban időnként az ad hoc jellegű ötletelés érzését. A zsűri véleménye szerint a remek ötletek - a jó geopolitikai adottságok kihasználása mellett - megfelelő alapot teremtenek egy, a koncepcionálisabb gondolkodásmódot jobban tükröző, kidolgozottabb pályázati verzió elkészítéséhez. A második forduló pályázatának augusztus 17-i benyújtási határideje felé közeledve egyre gyakrabban halljuk az eredeti "Nyitott kapuk" jelmondat helyett a "Teret nyertünk" szlogent.

Forrás: http://www.deol.hu

Eger - "Ezer év, ezer érv", "Eger nyitva"


Forrás: http://www.eger2010.hu
Eger az érseki palota alatti pincerendszer hasznosítását tervezi arra az esetre, ha elnyeri a kulturális főváros címet. Itt mutatná be egy 3 000 m2-es interaktív kiállításon a város történetét, s itt kapna helyet az Eszterházy Károly Főiskola tudásközpontja is. A pályázatban megoldást találtak egy régóta megoldatlan kérdésre, nevezetesen arra, hogy hol helyezzék el méltó módon az Amerikai Egyesült Államokban élő és alkotó Kepes György festőművész hagyatékát. A kinetikus festőművész alkotásai a felújított régi zsinagógába kerülnek majd.

A zsűri az egri pályázatot találta a leginkább kidolgozottnak, s amint azt bírálatukban kiemelték: Eger kellőképpen ötvözi a meglévő kulturális és turisztikai adottságokat a vizuális és technológiai régióközpontként való jövőbeni megjelenéssel. Egernek a kultúra irányába tanúsított elhivatottságát jelzi az a tény is, hogy a város a központi támogatások hatszorosát költi saját forrásból a kultúra támogatására. Ugyan a pályázók közötti pozícióját ez közvetlenül nem erősíti, de mindenképpen említésre érdemes, hogy 2004 végén Berlinben a kulturális főváros-jelöltek plakátjainak kiállításán Eger nyerte a közönségdíjat.

Győr - Technika, kultúra, környezet, mint a jövő harmóniája
Az észak-dunántúli város előminősítő pályázatának gondolati vezérmotívuma az innovativitás és technológia, valamint a kultúra egységének megteremtése, a természeti és épített környezet kölcsönhatásaiban rejlő lehetőségek kiaknázása. A pályázatban szerepel az ipari tevékenységet bemutató Neotechnológiai Múzeum, a Generációk Palotája és a Média Központ, valamint a Műcsarnok felépítése, archeológiai skanzen létrehozása és a Mediawave helyszínéül szolgáló zsinagóga felújítása. A "négy folyó városaként" Győr külön figyelmet fordít majd a partok, sétányok szebbé tételére is, s többek között olyan rendszert építenek majd ki, amely az oly gyakran ingadozó vízszint stabilizálásáért felel majd.

A sokkal inkább a jövőre, mint a múltra fókuszáló első pályázatot az MTA Nyugat-dunántúli Tudományos Intézete állította össze, s a pályázat elbírálása során a zsűri külön kiemelte a példásan széles kultúra-fogalom használatát, a dinamikus, fiatalos projektötleteket. Kritikaként fogalmazták viszont meg a túlzottan programorientált jelleget (megint a túlzott "fesztiválozási kedv"), s azt, hogy a fejlesztési elképzelések kidolgozottsági foka hagy még némi kívánnivalót maga után.

Győr - több más pályázóhoz hasonlóan - nem egyedül kíván a dicsőségből részesedni, ha esetleg rá esik a második forduló döntőbíráinak választása. Programjaiba be kívánja vonni az 50 km-en belül fekvő határon túli városokat is, például a csallóközi települések közül Dunaszerdahelyt.

Forrás: http://www.gyor.hu

Miskolc - Miért Miskolc?

Forrás: http://www.miskolc2010.hu
A sokáig második - jelenleg harmadik - legnagyobb városunk - úgy tűnik - kiváló feleletet adott a mottóban feltett kérdésre, a zsűrit legalábbis meggyőzte a pályázatában adott válaszaival, hiszen egyhangú döntés alapján engedték tovább a második fordulóba. Kulturális fővárosként történő európai bemutatkozása esetén, az Avas-hegyen nemrég meglelt hetvenezer éves emberi kultúra bemutatását állítaná középpontba a város. A pályázat valószínűleg egyik legsikeresebb eleme az 1973-as nevezetes első magyar rockfesztivál emlékére hajazó Rocklegendák Csarnokának létrehozása, de Miskolc ezen túl Kultiplexet és Science Múzeumot is építene, s nem feledkezne meg a kikapcsolódni vágyókról sem, utóbbiak a Fürdők Völgyében pihenhetnének.

Az első forduló bíráló zsűrije szerint a borsodi megyeszékhely a "mindent átfogó és ennyiben a pályázati kiírás lényegét talán leginkább eltaláló elképzelést" vetette papírra, s a pályázat további érdemeként emelték ki azt a felismerést, miszerint Miskolc arculatának átalakításához az ott élők saját városukhoz való viszonyát kell megváltoztatni.


Pécs - a Jövő gyökerei
A beadott pályázatok közül koncepcionalitásban a legerősebb Pécs városának pályázata, nem véletlen, hogy a zsűri - Miskolchoz és Egerhez hasonlóan - egyhangúan a továbbjutása mellett tette le voksát. A mottó szellemiségének megfelelően a város nagy hangsúlyt fektet az épített örökség rehabilitációjára és kulturális-turisztikai újrahasznosítására, a legnagyobb projekt azonban mindenképpen a Zsolnay-épületegyüttes átalakítása oly módon, hogy alkalmassá váljon kiállítóhelyek, múzeum és szálloda üzemeltetésére egyaránt. A pályázatban ezen túl - grandiózus új építészeti alkotások emelése helyett - a meglévő nagyszámú kulturális helyszín felújítása és a külváros fejlesztése szerepel.

Az előválogató zsűri szerint nagyra értékelt pécsi pályázat "szerencsés módon ismeri fel saját földrajzi helyzetéből adódó geopolitikai és kulturális jelentőségét", valamint regionális vezető szerepét. A "Pécs kapuváros a Balkán felé" tematikai elem megjelenése is ezt a tényt erősíti. A pályázat külön érdemeként emelték ki az előkészítés éveinek (2006 és 2009 között) aprólékos kidolgozottságát (amire a többi pályázó nem fordított annyi figyelmet), és az "európai kontextus" gondolatának megjelenítését. Nem a zsűri kritikája, de az aggódók felvetik Péccsel kapcsolatban, hogy gyengítheti pozícióját és esélyeit az a tény, hogy jelenleg autópályán a város nem közelíthető meg. A kritériumrendszernek ez a követelmény ugyan hivatalosan nem része, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kiválasztásnál ez döntő szempont lehet.

A pécsi városvezetés jelezte, hogy a második forduló pályázatának is része lesz a Szegeddel történő együttműködés, s a pécsi pályázatban szereplő 60-80 nagyrendezvényből mintegy 15-21-et a napfény városában tartanak, többek között a Szegedi Szabadtéri Játékokat is. Toller László pécsi polgármester úgy nyilatkozott, hogy "nincs erősebb tudományos, valamint kulturális közösség, mint a pécsi és a szegedi", s leszögezte azt is, hogy "ha nem nyerünk, akkor is mi vagyunk Magyarország kulturális fővárosai". Pécs városa szövetségesi támogatást nyújt ahhoz a törekvéshez is, hogy a Szegedet az átmenő teherforgalom alól mentesítő, a várost Makó és Nagylak felé elkerülő autópálya - egy új Tisza-híddal együtt - a második Nemzeti Fejlesztési Terv első számú infrastrukturális beruházása legyen.

Forrás: http://www.pecs.hu


Sopron - Szabadság, szerelem

A soproni pályázatban a "hangok, terek, színek, szelek" tematikarendszerben sok és sokféle programot találunk. A Liszt-motívum meglehetősen fajsúlyos, de Sopron maradandót is alkotna, ha az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyerné: a Város és a Nyugat-Magyarországi Egyetem közösen hozná létre a Könyv-Teret, amely 2010-ben - a mottó szerinti "Szabadság, szerelemš évében - közösségi-kiállítási térként helyet adna számos rendezvénynek, majd később könyvtárként működne, s tervbe vették a római kori Amfiteátrum újjáépítését is a Bécsi dombon. Fontos pillére a pályázatnak a világörökség részét képező Fertőd és Nagycenk megismertetése Európával, valamint az 1989-es sopronpusztai Páneurópai Piknikre való emlékezés, amikor a keletnémet menekültek előtt Magyarország megnyitotta nyugati határait. Hogy a könnyebb műfajokból is említsünk példát, érdekes eleme a pályázatnak a nemzetközire tervezett "kulturális valóságshow", és természetesen megjelenik az 1993-tól évente megrendezésre kerülő ifjúsági Volt Fesztivál is. Sopron egyébként amellett, hogy Európa Kulturális Fővárosa szeretne lenni, ezzel párhuzamosan az általa kitalált "Európa Gasztronómiai Fővárosa" titulust is szívesen viselné majd.

Az előminősítő pályázat bírálói pozitívumként említették a pályázat dinamikus, fiatalos jellegét, s a 2010-es éven túlmutató, hosszú távú gondolkodást, kritikaként fogalmazták meg viszont itt is a túlzott fesztiváljelleget és hiányolták a markáns és jól körvonalazott alapkoncepciót.

Költség-haszon elemzés

Európa Kulturális Fővárosa eddigi történetéből kiderült, hogy az ötlet gazdájának, a görög Melina Mercourinak igaza volt, amikor azt állította, hogy a kultúra rentábilissá tehető. Nem véletlen, hogy az Európai Unió csekély támogatása (minimum 200 ezer, maximum 1 millió euró) ellenére mégis oly sok város igyekszik elnyerni ezt a rangot. A kulturális fővárosság egy éve a cím eddigi birtokosainak átlagosan 100-120 millió eurójába került, ennek felét helyi, 40%-át pedig országos forrásokból fedezték s 10%-ot finanszírozott a vállalkozói szféra. De vajon megéri-e ez az áldozatvállalás? Megint csak a tapasztalatokra utalunk: a válasz egyértelműen igen. Az eddigi fővárosok is profitáltak a nagyszabású infrastrukturális beruházásokból, turistaforgalmuk jelentős mértékben megnőtt (Glasgow esetében például 50%-kal), a kulturális-, rendezvény- és konferenciaközpontok később is számottevő vonzerőt jelentettek, s általános jelenség ezekben a városokban a beruházások megélénkülése, s ennek következtében a munkahelyek számának növekedése. Ez utóbbi egyébként nemcsak az "utóhasznosítás" időszakában kiemelkedő jelentőségű, hanem a rendezvény évében is, hiszen ahol egy évben több száz rendezvényre sor kerül, ott munkalehetőség is akad bőven.

Újabb fejlemények

2005. április 29. és május 2. között Budapest adott otthont Az Európa Kulturális Fővárosainak Jövője címmel megrendezett, s 2004 őszétől zajló kollokvium-sorozat záró-rendezvényének. A magyar pályázó városok és a kulturális tárca aktívan részt vett a Kulturális Főváros cím kiválasztási követelmény-rendszerének megreformálásában, s jelentős kultúrdiplomáciai sikerként könyvelhetné el hazánk, ha a magyar-német tervezet képezné majd az új uniós szabályozás alapját. A magyar pályáztatási rendszert külön is nevesítő ajánlást még júniusban eljuttatták az Európai Bizottság kulturális biztosához, Ján Figel'-hez és az Európai Parlament Kultúráért és Oktatásért Felelős Bizottsága elnökéhez, Nikolaos Sifunakishoz. Az ötpontos javaslat pillérei között elsőként a pályáztatás rendszerére vonatkozó ajánlásokat találjuk, amelynek részeként szerepel az a javaslat is, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően (azaz, hogy a kormány kijelöl egyet a jelentkező városok közül) kötelező legyen pályáztatás útján kiválasztani a címet elnyerő várost. A javaslat második pontja azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a fejlesztések ne csak egy évre szóljanak, hanem átfogó városfejlesztési koncepciót valósítsanak meg, a harmadik pont pedig a kultúra szerepének újraértelmezését veti fel. A negyedik pont a várostervezéssel és -fejlesztéssel kapcsolatban azt a kritériumot írja elő, hogy ne csak a meglévő értékek megóvására, hanem az ipari értékek és a használaton kívüli területek hasznosítására is fordítsanak kellő figyelmet a pályázat kidolgozásakor és megvalósításakor, végül az ötödik pont a kulturális sokszínűség megőrzését és bemutatását hangsúlyozza.

Az Európa Kulturális Fővárosa cím kiválasztási rendszerére azonban nemcsak az uniós tagállamok fogalmaznak meg reformjavaslatokat, hanem a közösség brüsszeli döntéshozóit is élénken foglalkoztatja a kérdés. A bizottsági javaslat értelmében a megbízatás előtt hat évvel kezdődne a kiválasztási folyamat, s mintegy két évig tartana, a végső döntést pedig nemzeti és uniós szakértők kezébe helyeznék, nem utolsósorban annak a szempontnak a mérlegelése alapján, hogy mennyire sikerült egy "uniós" jellegű programtervet felvázolni. A program kezdetéig egy uniós testület felügyelné az előkészületeket és a kritériumok teljesülését, s fontos szempont a kiválasztás átláthatóbb tétele.

A Kulturális Főváros cím megreformálása tehát időszerűvé vált, s az eredeti (még 1999-es), a cím odaítélését szabályozó EK-rendeletet 2007-ben válthatja fel egy új modell, s elsőként a 2013-ban sorra kerülő Franciaország és Szlovákia egy-egy városára vonatkozóan fogalmazna meg követendő előírásokat. Az ajánlás szövege szerint a rendszer - a magyar példából kiindulva - jelentősen szigorodna, s már a pályázat felhívási szakaszában arra szorítaná a pályázat kiíróját, hogy a címért vetélkedő jelöltek számára követendő kritérium- és eljárásrendszert dolgozzon ki - ahogyan egyébként ezt Magyarország is tette.

Bár igaz, hogy az előválogató első forduló után a tizenegy eredetileg pályázó magyar város közül hét került be a második fordulóba, ez nem jelenti azt, hogy a kimaradó városok lemondtak volna a pályázatban megálmodott elképzeléseikről. Június 24-én Miskolcon aláírták a Kultúrvárosok Szövetsége együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot, s mottót is választottak a kezdeményezéshez: "Egy mindenkit visz." A veszprémi önkormányzat ötlete alapján megalakuló szövetség célja az, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Tervbe bekerüljenek a pályázatokban vázolt fejlesztési elképzelések.

Bővebb információ

dr. Mesterházy Balázs
Az Európa Kulturális Fővárosa-Programsorozat miniszteri biztosa
Telefon: 06-1-484-7965
E-mail: kulturalisfovaros@nkom.gov.hu
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
1077 Budapest, Wesselényi u 20-22.


Internetes források

Legújabb hírek az Európa Kulturális Fővárosa pályázatokról
http://kultura.hu/nkom/europa_kulturalis_fovarosa/index.html

A pályázó magyar városok első fordulós pályázatai
http://kultura.hu/nkom/europa_kulturalis_fovarosa/news/D999_news_17716.html

A pályázó magyar városok honlapja
Budapest

http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=kulturalisfovaros
Debrecen
http://www.debrecen2010.hu/
Eger
http://www.eger2010.hu
Győr
http://www.gyor2010.hu/
Miskolc
http://www.miskolc2010.hu/
Pécs
http://www.pecs2010.hu
Sopron
http://www.sopron.hu/


2010-ben az Európai Kulturális Fővárosi posztra pályázó német városok honlapja
http://www.kultur2010.de/

A német pályázó városok honlapjai
Karlsruhe
http://www.karlsruhe.de/Projekte/Kulturhauptstadt/index.html
Regensburg
http://www.regensburg2010.de/
Potsdam
http://www.potsdam2010.com/content/home/
Bréma
http://www.bremen2010.de/sixcms/detail.php?template=start
Kassel
http://www.kasselgewinnt.de/
Braunschweig
http://www.braunschweig2010.de/sites_engl/home.html
Essen
http://en.kulturhauptstadt-europas.de/start.php
Görlitz
http://www.goerlitz2010.de/1024x768/index1.html
Halle
http://www.halle2010.de/
Lübeck
http://www.kulturhauptstadt-luebeck.de/


Európa Kulturális Fővárosa az Európai Unió honlapján (angol nyelvű)
http://europa.eu.int/comm/culture/eac/other_actions/cap_europ/cap_eu_en.html
http://europa.eu.int/scadplus/leg/en/lvb/l29005.htm


Az 1419/1999/EK határozat (angol nyelvű)
http://europa.eu.int/eur-lex/pri/en/oj/dat/1999/l_166/l_16619990701en00010005.pdf

Az Európai Bizottság módosító javaslata Európa Kulturális Fővárosairól 2005 és 2019 között (2009-től az újonnan társult tagok részvételével)
http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/pdf/2003/com2003_0700en01.pdf

rovat: TÉMÁK