IN ENGLISH   |   REGISZTRÁCIÓ   |   HONLAPTÉRKÉP  

EGT pénzügyi alapok [2006-12-08]

Az Európai Unió 2004-es bővítésével tíz új tagállam vált részesévé az Európai Gazdasági Térségnek (EGT). A csatlakozással egyidőben - 2004. május 1-jén - lépett hatályba két olyan új támogatási megállapodás, amelyek a kibővült EGT gazdasági és szociális kohéziójának megerősítését célozzák: az EGT Pénzügyi Eszköz, valamint egy norvég támogatási mechanizmus, a "Norvég Alap". (Kreatív Európa Iroda)




Ez tulajdonképpen két új pénzalapot, két új pályázati forrást jelent az Európai Gazdasági Térség meghatározott tagállamai számára. (Ez Norvégia, Liechtenstein és Izland pénzügyi hozzájárulása az uniós egységes belső piac előnyeiből való részesedésért cserébe.) Az EGT Pénzügyi Eszköz által nyújtott lehetőségeket a tíz új csatlakozó államon kívül még az EGT három régebbi - és az EU - EGT-átlaghoz viszonyítva kevésbé fejlett - állama veheti igénybe: Görögország, Portugália és Spanyolország. A Norvég Alapból viszont csak a tíz új tagállam juthat újabb forrásokhoz. Különbség még a két program között, hogy míg az EGT támogatási mechanizmusa a három nem EU - tag EGT - tagállam Izland, Liechtenstein és Norvégia hozzájárulásából áll, addig a norvég támogatási alap kizárólag a Norvég Királyság felajánlásából jött létre, és a pályáztatásra is az egyes új tagállamok és a Norvég Királyság között létesülő kétoldalú együttműködési megállapodások alapján kerülhet sor. Mindazonáltal mindkét - a kibővített EU-n belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését célzó - pénzügyi eszközre egységes szabály- illetve intézményrendszer vonatkozik, és egy Brüsszelben felállított közös titkárság koordinációja alatt, egységes eljárásrend szerint működnek.

Az Alapok legnagyobb előnye, hogy olyan területek is megnyíltak a pályázatok előtt, amelyeket a Strukturális és Kohéziós Alap nem támogat. Az általuk támogatni kívánt tevékenységi körök fedik egymást; pontosabban az EGT támogatási megállapodásában megjelölt öt célra a Norvégia által biztosított alapból is lehet forrásokhoz jutni, de ezeket a célokat a norvég támogatási megállapodás még további négy területtel bővíti.

Az EGT támogatási rendszeréből az alábbi területek támogathatóak:

  • környezetvédelem a károsanyag-kibocsátás csökkentésén és a megújuló energiaforrások használatának támogatásán keresztül;
  • fenntartható fejlődés elősegítése hatékonyabb erőforrás-gazdálkodás és -menedzsment támogatásával;
  • az európai kulturális örökség megőrzése a tömegközlekedés és a városfejlesztés támogatásán keresztül;
  • az emberi erőforrás-gazdálkodás fejlesztése az oktatás és a képzés támogatásával, az önkormányzatok és intézményeik adminisztratív és közszolgálati kapacitásának fejlesztése, illetve az ezt elősegítő demokratikus folyamatok támogatása;
  • egészségügy és gyermekgondozás.



    A Norvég Alap további négy célkitűzése a következő:


    • a Schengeni Egyezmény joganyaga átvételének elősegítése a Nemzeti Schengen Akciótervek elkészítésének és a magyar bírói joggyakorlatba való beépítésének támogatásával;
    • a környezetvédelem támogatása, különös tekintettel a közösségi joganyag átvételéhez szükséges adminisztratív kapacitás megerősítésére, valamint a háztartási hulladékkezeléshez kapcsolódó infrastrukturális és technológiai beruházások támogatására;
    • a regionális politika és a határon átívelő együttműködések támogatása;
    • technikai segítségnyújtás a közösségi vívmányok átvételéhez.



    A két pénzügyi eszköz által nyújtott támogatás az egyes pályázatok esetében nem haladhatja meg az adott pályázat összköltségének 60%-át, kivéve azokat a pályázatokat, amelyek központi, regionális vagy helyi kormányzati pénzből valósulnának meg: ezekben az esetekben a támogatás akár a pályázat költségvetésének 85%-át is elérheti. Az egyes kedvezményezett országok előre meghatározott arányban részesülhetnek az Alapokból. Magyarország számára az EGT pénzügyi eszköz 10,13%-ot (azaz évi 12,15 millió eurót), míg a norvég támogatási mechanizmus 13,1%-ot (kb. évi 14,85 millió eurót) irányoz elő.

    A pályázatok benyújtására, illetve a támogatásra jogosultak köre mindkét Alap esetében hasonló: azon köz- vagy magánjog által meghatározott, közhasznú vagy meghatározott közfeladatok ellátására létrehozott jogi személyek nyújthatnak be pályázatokat, amelyek az alábbi csoportok valamelyikéhez tartoznak:


    • országos, regionális vagy helyi közigazgatási szerv és annak jogi személyiséggel rendelkező szervezetei;
    • oktatási intézmények, kutatóintézetek;
    • környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási feladatokat ellátó szervek (központi költségvetési szervek önálló hatáskörrel és döntési jogosítvánnyal rendelkező területi szervei);
    • civil szervezetek;
    • PPPs (public-private partnerships).


    Mindkét pénzügyi eszközre alapvetően a következő formákban (projekttípusokkal) lehet pályázni:

    • egyedi projektek: pontosan meghatározott célt szolgáló, önálló egységet alkotó, jól körülhatárolt technikai funkciót ellátó projektek (pl. beruházási projektek), amelyek esetén az egyes projektekhez nyújtott támogatás nagysága meghaladja a 250 000 eurót;
    • programok: egy régióban/támogatott szektorban elérendő közös cél érdekében létrehozott projektek csoportja;
    • "gyűjtőprojektek": meghatározott prioritások és célok megvalósulása érdekében a kedvezményezett tagállam egy közreműködő szervezete által lebonyolított "mini-program", gyakorlatilag a közreműködő szervezet által működtetett pályázati alap, amelyből a rögzített célok elérése érdekében, pályáztatás után projekteket finanszíroznak. A közreműködő szervezet feladata a projektszintű pályázatok kiírása, elbírálása, illetve pénzügyi lebonyolítása és ellenőrzése is;
    • előkészítő projektek (projektfejlesztés): új partnerségek kialakítását célzó és új, innovatív/komplex projektötletek kidolgozását és megvalósítását elősegítő pénzalap.


    A benyújtott pályázatoknak összhangban kell lenniük az EGT és a norvég pénzügyi alapok által támasztott formai és szakmai követelményekkel, prioritásokkal és célokkal, valamint az EGT közbeszerzésre, állami támogatásra, valamint versenyre vonatkozó szabályaival és a vonatkozó egyéb európai uniós szabályozással egyaránt.

    Az Alapok kulturális és oktatási vonatkozásai


    Az Alapok által megfogalmazott prioritások több alcsoportjában is találunk kulturális és oktatási projekteknek szóló felhívást.

    A környezetvédelem területén a környezettudatos oktatást támogatják és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) részvételének elősegítését a környezet védelmében.

    Az európai kulturális örökségvédelem kategóriájában a történelmi jelentőségű helyszínek és épületek hasznosítási terven alapuló restaurációját, a kulturális világörökség megőrzését, illetve az európai kulturális örökséget bemutató múzeumok felújítását és ilyen gyűjtemények létesítését segítik elő. (ld. még a regionális fejlesztés és határon átnyúló együttműködés témakörét)

    A humánerőforrás-fejlesztés és oktatás körében a következő tevékenységekhez járulnak hozzá: felnőttoktatás, szakképzés és élethosszig tartó tanulás; a felsőoktatás és a magánszektor közötti kapcsolat megerősítése az utóbbi munkaerőigényeinek figyelembe vételével; valamint ösztöndíjprogramok - beleértve az Európai Gazdasági Térség ismereteinek elsajátítását és a magyar nyelv tanulásának elősegítését. Ezeken kívül az általános iskolák akadálymentesítése és napköziotthonos foglalkozások szervezése, illetve a központi, regionális és helyi hatóságok adminisztratív képességének és kompetenciáinak növelése - az információs technológia alkalmazását is ideértve - szerepel még a prioritások között. (ld. még a regionális fejlesztés és határon átnyúló együttműködés témakörét)

    A gyermek- és ifjúságügy témakörében a többszörösen hátrányos helyzetű fiatalok - beleértve a roma kisebbséghez tartozó és fogyatékos illetve különleges igényű gyermekek - beillesztését segítik, emellett támogatják a fiatalok számára létrehozott integrált helyi információs és tanácsadó központok hálózatának fejlesztését és kiterjesztését, valamint az állami gondozott gyerekek életkörülményeinek javítását és társadalmi beilleszkedésük elősegítését.

    A regionális politika és határon átnyúló együttműködés támogatott területei között szerepel az európai kulturális örökség megőrzésével és a környezetvédelemmel összhangban a tömegközlekedés fejlesztése, a regionális fejlődés különböző szintjeinek - kistérségek, önkormányzatok - kompetencia-növelése. Ezt a prioritási területet csak a Norvég Alap támogatja.

    Bár a két támogatási rendszer koordinációjához közös irodát létesítettek Brüsszelben Pénzügyi Eszközök Irodája (Financial Mechanism Office - FMO) néven, de a végső döntéshozatal az EGT-mechanizmus esetében az EGT Pénzügyi Eszköz Bizottságában (FMC) történik, a Norvég Alap esetében pedig a Norvég Külügyminisztériumban. Minden kedvezményezett országban felállítottak egy, az Alapok tevékenységét koordináló irodája (National Focal Point - NFP), amely - többek között - a programok meghirdetéséért, elbírálásának megszervezéséért, illetve pénzügyi ellenőrzéséért felelős. A nemzeti szint után fontos garanciát jelent az, hogy az Európai Bizottság is ellenőrzi a pályázatokat, mielőtt azokról végső döntés születne Az eljárást egyszerűsíti, hogy a két mechanizmushoz és valamennyi projekthez azonos pályázati űrlap készül, az Alapokból finanszírozott programok végrehajtása pedig egységes eljárásrend szerint történik.

    A programok ratifikációja már megtörtént : a 2004-es és 2005-ös év folyamán mindegyik támogatni kívánt állam hivatalosan is csatlakozott e két Alaphoz.

    A Magyarország és Norvégia közötti megállapodást 2005. június 10 - én Budapesten írta alá Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és Kim Traavik norvég külügyminiszter-helyettes, míg az EGT Pénzügyi Eszköz forrásaihoz a 2005. júliusi aláírást követően juthat hozzá Magyarország.

    Magyar pályázatok

    A több szakaszból álló adminisztratív vizsgálat miatt még egy pályázat sem zárult le, így a 2004. május 1 - i csatlakozást követő első két év eredménye nehezen értékelhető.

    Mivel a nyílt pályázati rendszer a 2005 nyarán tett hivatalos megállapodás után vált lehetővé, a két Alap által a 2004-es évre rendelkezésre bocsátott összesen mintegy 27 millió eurót zárt pályáztatás során, a tárcák által benyújtott projektek támogatására fordították. Az azt követő eljárás viszont nem változott: a magyarországi titkárságra (Nemzeti Fejlesztési Hivatal) beérkezett projektötleteket elsőként formai és tartalmi szempontból az úgynevezett Projekt Döntőbizottság vizsgálja meg és dönt az általa támogatott projektek köréről, majd ezután kerülnek Brüsszelbe a pályázatok.

  • rovat: TÉMÁK